K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
K. PALÁGYI SYLVIA: Festett stukkópárkány részlete a balacai főépület (I.) 11. helyiségéből
K. PALÁGYI SYLVIA FESTETT STUKKÓPÁRKÁNY RÉSZLETE A BALACAI FŐÉPÜLET (I.) 11. HELYISÉGÉBŐL (Kapcsolat a balacai és a balatonfüredi villagazdaság között) 1981-ben a balacai római kori villagazdaság főépületének feltárása közben festett falfestménytöredékek, stukkórészletek kerültek elő a 11. helyiségből. 1 (1. ábra) A stukkópárkány-darabok egy része illeszkedett egymáshoz, a többinek pedig, nagy valószínűséggel, eredetileg ugyanazon helyiség falfelületeihez, ill. azok felső harmadához kellett tartoznia. Az 1984-ben megnyílt balacai kiállításon az udvari tárlósorban egy kis stukkó-fríz bemutatására kerülhetett sor. 2 Ugyanezeket a darabokat később Ujj Á. restaurátor egy összefüggő hordozóelembe építette, hogy ezzel megkönnyítse az évente ismétlődő őszi kiállításbontás után a veszprémi múzeum felsőörsi raktárába, ill. a balacai kiállítás tavaszi újrarendezéséhez történő szállítást. (12. ábra) Összeállításunk egyelőre csak egy értelmezési kísérletnek és egy bemutatásra alkalmasan installált kiállítási tárgynak tekinthető, miután nem minden, eddig már megtalált töredék került a részrekonstrukcióba és mivel nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a nagy mennyiségű, raktározott balacai régi és újabb falfestményes és stukkó anyagban nem találunk-e még ehhez a festett párkányhoz tartozó töredékeket. 3 A piros festéssel hangsúlyozott tojásfüzér soros és az alul elkeskenyedő lépcsős fogazatot alkotó stukkószalagok közé fogott homorú fríz alapszíne piros és zöld. A harmadik alapszínnek, a kéknek a meglétét a hordozóelem bal alsó sarkába épített, kék alapon fehérrel megfestett hal- vagy delfinfarok részletével igazolhatjuk. (12., 15. ábra) E hármas szín, ill. tagolás alkalmazására hozhatunk példát az ún. balacai ebédlő finoman kidolgozott, képes szalagjának Thomas E. által meghatározott és Bartha L. festőművésszel együtt megépített rekonstrukciójából, amelyet a veszprémi múzeum II. emeleti, azóta lebontott kiállításában lehetett sokáig látni. A piros a földi, a zöld a parti (vízparti) és a kék a vízi jelenetek hátteréül szolgált. 4 (19-22. ábra) Ali. helyiség frízét lezáró alsó, lépcsős léc között és alatt, egy egyelőre meghatározhatatlan szélességű, kék színű mező (sáv ?) következik, amelyet egy keskeny fehér csík zárhatott le. Ez alatt a sötét színnel megfestett mezőt lapított, esetenként kis csúcsban kitüremkedő zöld pettyek tarkítják. A kapcsolódás bizonytalanságát fokozza, hogy ismeretlen a különböző hátterű képmezők váltásának rendszere. Bizonytalan vagy inkább helytelen a jobb oldali négylábú állat két töredékének, a látszólag illeszkedő törésfelület ellenére, egymáshoz rendelése, többek között azért is, mert ideiglenes összeállításunkban a piros háttéren megfestett négylábú, futó állat (őz) teste így aránytalanul hosszú lett, továbbá jól látszik a jobb felé haladó állat hátsó lábának indítása is. A 116 x 36 cm alapterületen 5 bemutatott stukkó-fríz egy fal-, vagy mennyezetsarokhoz, ill. egy újabb stukkópárkányhoz igazodhatott, miután a tojásfüzér soros párkány felső oldalán erre utaló maradványok észlelhetők. A tojásfüzér sor eredetileg