K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
GABLER DÉNES: A balacai II. épület sigillatái
Kr. u. 180 előtt. Ugyanakkor ennek a gyártónak edényei Köngenben 48 és Ladenburgban késői kontextusokban kerültek elő. A rheinzaberni 17 c gödröt 235/245 49 , a ladenburgit 246 után tölthették be. Késői előfordulása regisztrálható továbbá a 240/42-ben elpusztult pockingi 5. pincében is 5û . Ennek megfelelően Janu II működése a Severus kor második felére, ill. valamivel az azt követő időszakra tehető, amit a Kr. u. 242/44 táján elpusztult regensburg-großprüfeningi anyag is igazol 51 . Ami a Janu I áruval való hasonlóságot, azonos pecsétlőanyagot illeti, nincs kizárva, hogy a Severus kor végén a korai Januarius mester formatáljainak felhasználásával formáztak ki reliefdíszes tálakat vagy két, különböző Januarius tevékenykedhetett: egyikük a II. század harmadik negyedében, a másik a III. század második negyedében. Figyelemreméltó, hogy a Janu II áru mennyire hasonlít Julius II-Julianus I típusaihoz 52 , amelyek a balacai II. épület anyagában is fellelhetők. Mindamellett a csupán szériavizsgálatokon alapuló relatív kronológia gyenge pontjára egy rheinzaberni leletegyüttes világított rá, ahol egyetlen kemencebetöltést tartalmazó együttesben a II b és a II c csoportok, ill. alcsoportok mindegyike képviselve volt. 53 A II b és a III. csoportok működési ideje között tehát átfedések észlelhetők. A 35. sz. darabon található, rosszul olvasható névbélyeg valószínűleg IVLIANVS-ra egészíthető ki. A Julius II-Julianus áru mintegy 17 galliai-germaniai-britanniai leletegyüttesben található meg. A heddernheimi III. periódus vagy a regensburgi temető sírleletei 54 egyaránt Kr. u. 180 utánra keltezik. Egyike a legkésőbbi officináknak, amit a 222 utánra tehető langenhaini pinceleletek, a 227 utánra tehető heddernheimi 515. parcella 55 , a 235/245 tájára tehető rheinzaberni 17 c gödör és a 246 utáni ladenburgi pincelelet anyaga igazol. Ennek alapján elfogadható az A. Mees által javasolt, a III. század középső harmadára való keltezés 56 , amely Pannónia esetében inkább 220/230-240 tájára módosítható, éppen az alemann betöréseknek a raetiai területeken észlelt hatásai miatt. Korábbra „húzza vissza" az időrendet degerfeldi előfordulása is, minthogy ezt a tábort a III. század elején feladták. A balacai II. épületnek a késői rheinzaberni anyaga fentiek alapján jelentősnek mondható. A számszerűleg csekély reliefdíszes rheinzaberni típusoknak közel 10%-a sorolható ebbe a csoportba. Ez azért is figyelemre méltó, mivel a Severus kor után Rheinzabern szállítmányai drasztikusan csökkentek a dunai tartományokban: csupán Carnuntumban számottevő a III. század középső harmadára keltezhető áru mennyisége. Carnuntum azonban kivételnek tekinthető. A bécsi legiotáborban és környékén (Wien 1. Bez.) előkerült 525 reliefdíszű rheinzaberni sigillatának csupán 2%-a keltezhető a Severus kornál későbbi időszakra 57 . A főépület anyagával szemben az ún. fürdőépület leletei közt sok a westerndorfi sigillata. Ennek a manufaktúrának részesedése majdnem 5%, míg az I. épületben csupán 2,4% volt.Valamennyi westerndorfi edény Drag. 37 formájú, közülük Comitialis műhelyéhez 1 db (Nr. 56) Heleniuséhoz 4 db (Nr. 57-60) köthető, egy edényt - töredékessége miatt - officinához nem attribuálhatunk. Bár anyagunkban ez a manufaktúra csak néhány darabbal van képviselve, mégis feltűnő, hogy szemben a főépületével, a későbbi Helenius officinának itt több terméke található meg, míg az ott kétszer annyi darabot számláló Comitialis csoporthoz itt csak egy da-
