K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
GABLER DÉNES: A balacai II. épület sigillatái
rab köthető. Bár a westerndorfi sigillaták száma összesen 7 db, mégis Pannónia belső területeinek spektrumához képest Balácán jelentősnek mondható e manufaktúra részesedése. A Comitialis csoport röviddel 175 után kezdhette meg működését az Inn mentén 58 : az officina gyártásának fénykora a Kr. u. 200 előtti időszakra tehető. Pontosabb időrendi besorolást sem a pannóniai teleprétegek, sem a noricumi síregyüttesek nem tesznek lehetővé 59 . Másrészt Westerndorf keltezését mindig a rheinzaberni manufaktúrában is működő officinákéval hozták szinkronba, miután mind Comitialisnak mind Heleniusnak ott is komoly érdekeltsége volt 60 . Rheinzabern esetében a Severus kori csoportok időrendje bizonytalan, ennek megfelelően az erre épülő westerndorfi kronológiában is gyakori a kérdőjel. Minthogy Helenius áruja a regensburgi temetőben, Holzhausenben ill. a heddernheimi III. periódus anyagában megtalálható 61 , biztos, hogy rheinzabeni officinája 180 után működhetett. Kerámiája fellelhető a III. század elejének több jól keltezhető leletegyüttesében, igy a heddernheimi 106. parcella Kr. u. 202 utánra tehető 62 , vagy a londoni Quay 224 utánra keltezhető anyagában. Bár Helenius termékei késői kontextusokban is felelhetők, így a 235/245 tájára tehető rheinzaberni 17 c gödörben, a großprüfeningi (Kr. u. 242 után) vagy a ladenburgi (Kr. u. 246 után) leletegyütteseben 63 , működése a III. század középső harmadában már nem valószínű. Ettől függetlenül a rheinzaberni és a westendorfi műhelyeknek nem kell azonos ideig működnie. Miután a westendorfi manufaktúra az első alemann betörések során elpusztulhatott 64 , Helenius westerndorfi gyártmányai sem készülhettek sokkal később Kr. u. 233 után. A Helenius körhöz köthető sigillatákon több tojásfüzér tűnik fel, így az E 9 típusnak kicsi és nagyobb változata is felismerhető. Korábban - elsősorban Noricumban - felmerült annak lehetősége, hogy Westerndorf a rheinzaberni importot váltotta volna fel 65 , ezt azonban a Severus kori rheinzaberni áru pannóniai mennyiségét ismerve - nem tudjuk elfogadni. Helenius, aki korábban Comitialis üzemében lehetett formázó fazekas, csak Septimius Severus korában nyithatta meg saját officináját, feltehetően még 200 előtt, mint arra P Fasold utalt a seebrucki temető anyagának közlése kapcsán. Ugyanakkor ezek a síregyüttesek a műhely kronológiájának kérdéseit nem viszik közelebb a megoldáshoz. Heleniusnak egyébként - ha a névbélyegek ugyanarra a fazekasra utalnak - a rheinzaberni és a westerndorfi műhelyen kívül még Pfaffenhofenben és Schwabmünchen II-ben lehetett érdekeltsége 66 . Figyelemre méltó, hogy anyagunkban a pfaffenhofeni műhely egyetlen termékét sem ismerhettük fel. Nincs kizárva, hogy ez a gyenge minőségű kerámiát gyártó műhely a villa tulajdonosainak magasabb igényét nem tudta kielégíteni. AII. épület anyagának egyik meglepetése a ritka schwabmüncheni gyár árujának felbukkanása. Ez az áru egész Pannoniában ritka, elterjedése főként a limes mentére korlátozódott. A schwabeggi fazekastelep alapítója Lucanus lehetett, akinek Rheinzabernben is volt műhelye 67 . Névbélyegeinek Rheinzabernben 3 variációja figyelhető meg, ezek közül az egyik szinte megegyezik a schwabmünchenivel. Működésének idejét a legtöbb kutató rheinzaberni tevékenységének időrendi helyzetével hozta kapcsolatba, tehát keltezése a rajnai officináétól függ. Működésének idejét egyesek a II. század utolsó évtizedeire 68 ,
