K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai római kori villagazdaság XVI. épületének feltárásáról

K. PALÁGYI SYLVIA ELŐZETES JELENTÉS A BALÁCAI RÓMAI KORI VILLAGAZDASÁG XVI. ÉPÜLETÉNEK FELTÁRÁSÁRÓL

1 A villagazdaság, Rhé Gy. számára még ismeretlen újabb épülete a III. épület közvetlen közelében, attól ÉK-K-re helyezkedik el a főépület (I.) K-i előterében. Falai csaknem teljesen párhuzamosak a III. épület falaival. Tájolása ÉK-DNy. Bejárata az ÉK-i rövid oldalon volt, pofafalak határolták. (1-2., 6. ábra) A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Adattára megőrizte Rhé Gy. 1909-es kutatóárkainak saját maga által készített vázlatát.

2 Hajói értelmezzük a ceruzarajzot, úgy tűnik, hogy a két fő árok, az I. és a Il-es elérhette a XVI. épület D-i falát (traktusát ?) ill. a bejáratot keretező pofafalak szélét, a keresztárkok közül pedig a 6-os és a 7-es haladt át az épületen ill. annak falain. Az épület tulajdonképpen a két fő árok (irány) között fekszik. A feltárások idején egy, a K-i pofafal és az É-i épületfal szögletéből induló árkot figyeltünk meg. Ha helyes Rhé Gy. mérése ill. visszamérésünk, akkor ez az árok nem azonos az II. számú árokkal. Ez esetben egy későbbi (középkor-újkor) „kutatóárokra" ill. Rhé Gy. nem rajzolt, későbbi kisebb kutatására kell gondolnunk. A XVI. épületet területén 1994-ben, 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben és kiegészítő jelleggel 1999-ben dolgoztunk. 1994-ben a III. épülettől K-re a körítőfalat is elérő, 1 m széles kutatóárok átszelte a XVI. épületet, pontosabban annak D-i felét.

3 A később XVI/l-es számot kapott kutatóárokban ebben az évben két falat, 2 gerendaárkot és falfestménytöredékeket sikerült találni. A következő években egy 2 m-es kutatóárkot és általában 5x5 m-es szelvényeket nyitottunk (XVI/2. kutatóárok, ill. XVI/2-3., 8-9., 14-15., III/9-10., 19-20., 30., 13/M. szelvény). A már feltárt kutatóárokra, valamint a XVI. épület D-i előterében elegendőnek vélt terület kutatására tekintettel ill. a DK-i sarok keresésére kisebb szelvények kibontásával is megelégedtünk (XVI/4-5., 10., 16., III/2L, III/31-32., 40.). Nem történt meg néhány szelvény (III/1L, 12., 22., 29., 39.) ill. a keskenyebb, helyenként szélesebb tanúfalak feltárása és nem fejeződött be a III/30—31-es szelvényekben megtalált középkori objektumok (kemencék és munkagödrök) teljes feltárása sem.

4 A reményeink szerint hamarosan bekövetkező műemléki bemutatást megelőzően szükség lesz ezeknek a kiegészítő munkáknak az elvégzésére! Az 1995-ben feltárt XVI/2. kutatóárokkal tulajdonképpen már sikerült az épület teljes, pofafalak nélküli hosszát meghatározni. A feltárás befejezése után az épület teljes, külső hosszúsága 24,10-24,30 m, külső szélessége 13,40 m. Az É- i rövid oldalon nyíló, fagerendával bélelt, 3,40 m széles bejáratot - küszöböt mindkét oldalon egy-egy, 58-64 cm széles 2,40 m hosszú pofafal, esetleg előtetőt tartó falazat vette közre. A Ny-i fal 32-42 cm-re elkeskenyedve tovább nyúlik még 1,50 m-rel. A K-i fal folytatása a bolygatások miatt nehezen követhető ill. a 13/M. szelvény murvacsíkként jelentkező, visszabontott falában folytatódhatott még további 3,30 m hosszan. Az épület falainak szélessége 67-86 cm, amelyek 88-100 cm széles, kiugró alapozáson emelkednek.