K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

HOLCZINGER IMRE - NEDUCZA BORISZLÁV - PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS: Földradaros geofizikai kutatások Balácán (2001-2002)

radványok jobban lepusztultak a korábbi mezőgazdasági munkálatok során. Ugyanez mondható el a 2002. évi kutatási területről is. A 2. ábra eredménytérképe alapján „eseménytelen" területek a feltárásból kizárhatók, és kijelölhetők az ásatásra perspektivikus részek. A körítőfal megléte és elhelyezkedése követhető, valamint a beépítettség körvonalai is kirajzolódnak, vagyis a feltárások folytatásának tervezése elvégezhető. Az 1984. évi anomália térképen 3-as számmal jelzett

7 - „hosszan húzódó falszerű építmény"-nek, vagy „téglából épített csatornának" értelmezett - nagyobb ellenállású zóna megléte a 2001. évi radarmérések alapján igazolást nyert (M-N / 121-145 ásatási szelvények). Az eredménytérkép anomális zónáinak magyarázatát - különös tekintettel a körítőfalon kívüliekre - régészeti feltárás adhatja meg. A pulseEKKO 1000 típusú berendezéssel végzett mérések értékelése (O-X / 313-421 ásatási szelvényszám) Ezen a területen az O-P szelvényekben 0,5 méteres vonalsűrűségben mértük 50 méter hosszban a szelvényeket, majd időkorlát miatt áttértünk az egyméteres szelvénytávolságra. A mérési felvételeket nem egyenként elemeztük, hanem - a megfelelő, szelvényenként feldolgozási eljárások elvégzése után - átlagsebességgel számolt mélységmetszeteket készítettünk. Hat különböző mélységre számolt anomália térképet mutat a 6. ábra (a megadott mélységek csak közelítő jellegűek). A 20-30 cm mélységű térképen csak az elszántott törmelék hatása látszik. A további mélységekben kezdenek kirajzolódni a törmelékekben gazdagabb részek, majd épület(ek) határvonalai, sőt egyes falak is azonosíthatók. Az 50-60 cm mélységre vonatkozó térképeken a körítőfal is meglepő élességgel rajzolódik ki. Ez azért meglepő, mivel egy fal hatása általában a rá merőleges irányú méréssel mutatható ki jól, itt pedig a fal és a mérés iránya épp párhuzamos. A 385/V-W szelvényben egy épületmaradvány határolható körül, ami a körítőfalon kívül helyezkedik el, és ahhoz törmelékes zónával, illetve falindikációval csatlakozik. A térképből kiolvasható egyéb információk értelmezése régészeti feladat, azok hitelesítése ásatással történhet. Meg kell említeni, hogy a területre eső négy, Nogginnal mért keresztszelvény anomáliái mind a körítőfal, mind az említett épületmaradvány meglétét ugyanazokon a helyeken jelzik. Az ún. 3D (három dimenziós) típusú mérések eredménye az eddigiektől eltérő, új, de képletesebb értelmezési szemléletet kíván. A mérés kivitelezéséhez nagyobb idő- és munkaráfordítás szükséges, és ennek megfelelően növekszik az információtartalom is. Sűrűbb szelvényezéssel még tökéletesebb kontúrok alakulhatnak ki. Ugyanazon területnek keresztirányú vonalak mentén is történő mérésével, és az adatok együttes feldolgozásával feltehetőleg még szemléletesebb, több és pontosabb információt tartalmazó eredménytérkép szerkeszthető. 5 S