K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

HOLCZINGER IMRE - NEDUCZA BORISZLÁV - PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS: Földradaros geofizikai kutatások Balácán (2001-2002)

A 16. vonaltól kezdve (M szelvény) a 0-15 méteres sávig (121-145 szelvényszám) szélesedő, az előzőhöz hasonló, erős reflexiós szintváltozással párosult törmelékes zóna tapasztalható a 21. vonalig. A mérési szelvényekből a 3. ábrán mutatunk példákat. A 23. vonaltól kezdve (N-O szelvények) 40-50 m között, (sőt a kijelölt területen túlnyúlva is - 217-229 szelvényszámok) az előzőektől eltérő, karakterisztikusabb, épületmaradványra utaló reflexiók tapasztalhatók falindikációkkal, a 30. vonalig határozottan, később bizonytalanabbul követhetően. A további mérési vonalak mentén egyre kevésbé jellegzetes, csak kisebb bolygatásra, törmelékre utaló, szétszórt, bizonytalanul korrelálható nyomok találhatók, amelyeket azonban szintén megpróbáltunk csoportosítani az értelmezés során. 2002-ben a J-W / 241-301 ásatási szelvényszámú területen végeztük ezt a típusú mérést. A terület ÉNY-i felében (J-N szelvények) - az eddigi mérési eredmények és a felszíni leletek alapján elvártnak megfelelően - a felvételeken alig található említésre érdemes anomália. Az O-S szelvényeken a múlt évi mérések során detektált épületmaradványok folytatása, és egyéb törmelékes zónák azonosíthatók, valamint a T szelvényben a már ismert körítőfal nyomvonala. Egy igen érdekes - eddig még nem tapasztalt - anomáliatípus található az U szelvényben mért felvételeken, amelyeket a 4. ábrán mutatunk be. Ezt a típusú anomáliát az eredménytérképen „szerkezet/objektum" elnevezéssel, sötét folttal jelöltük. Az előbbiekben ismertetett értelmezési eredmények a 2. ábra eredménytérképén láthatók az alábbi jelölésekkel: - sötét folt: szerkezet/objektum, - szürke pöttyök: lokális, esetleg falra utaló, bizonytalan reflexiók, - sötétebb tónusú folt: törmelékesnek értelmezett zóna, - világosabb tónusú folt: a reflexiók - és a felszíni nyomok - alapján épületmaradványra utaló terület. Ugyanezen térképen szaggatott vonallal jelöltük a külső körítőfalnak az ÉNY-DK irányú keresztszelvények alapján értelmezett helyét, valamint folyamatos vonallal az eredeti térkép szerinti elhelyezkedését. A körítőfal detektálása érdekében mindkét évben végeztünk méréseket megfelelő számú kereszt (ÉNY-DK) irányú vonal mentén. A 2002. évi mérések néhány felvételét mutatjuk be az 5. ábrán. Ezek alapján megállapítható, hogy a körítőfal a T ásatási szelvényben a 421 szelvényszámig (a jelenleg ásatás alatt lévő szelvénytől számított 150 méterig) biztosan folytatódik - történetesen majdnem párhuzamosan a kitűzési hálóval. Ugyanezen felvételeken komoly anomáliák találhatók a körítőfalon kívül, amelyek épület- és falmaradványokra utalnak, és amelyek jól korrelálnak a következőkben ismertetett, a csatlakozó területen, a másik berendezéssel mért eredményekkel. A Noggin mérések összefoglalása A 2001. évi mérési felvételekből megállapítható, hogy a kutatási területen belül markáns, jó megtartású épületek nyomaira utaló reflexiók alig tapasztalhatók, aminek oka lehet, hogy ez a terület kevésbé beépített, vagy a szintbeli elhelyezkedés folytán a ma-