K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
RITOÓK ÁGNES: Középkori leletegyüttes a balácai római kori villa III. épületének területén
RITOÓK ÁGNES KÖZÉPKORI LELETEGYÜTTES A BALÁCAI RÓMAI KORI VILLA III. ÉPÜLETÉNEK TERÜLETÉN A villagazdaság III. épületének kutatása során több középkori objektumot tárt fel Palágyi S. 1 Néhány bizonytalan rétegösszefüggésű cölöplyukon 2 kívül több gödör és egy kemence a középkori Fájsz 3 falu hagyatéka. Alább a 14. szelvény északi részében feltárt objektumok közül azokat ismertetem, amelyekben középkori leletanyagot is találtak. Kemence (1. ábra l.) 4 A 14. szelvény délkeleti sarkában kövekből (köztük egy vörös homokkő őrlőkő töredékéből) épített, téglalap alaprajzú, kis méretű (120 x 140 cm) kemencét tártak fel. Északnyugati harmada későbbi bolygatásnak esett áldozatul. Szája az ásatási megfigyelés szerint észak felé nyílt. A kövek közötti kötőanyagra vonatkozóan a dokumentáció nem tartalmaz adatot. A tojásdad sütőfelület (100,8 x 86 cm) három rétegű volt: két tapasztásréteg között nagymennyiségű cseréptöredék feküdt. E rétegzettség nem feltétlenül jelenti a sütőfelület megújítását 5 , de az újrasározás nem zárható ki. 6 A kemence előterében a 14. szelvényben - hamuzógödröt nem sikerült megfigyelni. A 15. szelvény nyugati falának metszetrajzán azonban feltűnik egy hamus-faszénszemcsés sötét réteg. Ez - elhelyezkedése és mélysége alapján - az egykori hamuzógödör rövid, bolygatatlan szakaszaként is értelmezhető 7 : a hamuréteg a sütőfelülettel közel azonos magasságban jelentkezett. A sekély, teknős aljú gödör kiásásakor a római falkoronáig hatoltak le. (1. ábra 3.) A későbbi bolygatások és a kutatott felület viszonylag kis mérete miatt nem állapítható meg, hogy a kemencéhez tartozott-e épület. A szelvényben jelentkező vörösre égett agyag- és nagyobb foltokban megfigyelt hamu, valamint néhány további gödör a terület hosszabb, változó elrendezésű, ám egyelőre pontosan nem meghatározható középkori használatára utal. A leltárkönyv meghatározása szerint a „kemence betöltésében" 29 db cseréptöredéket (Ltsz.: 95.6.274-277.), valamint egy vastárgyat 8 találtak (Ltsz.: 95.6.278.). A cseréptöredékek - három kivételével - elszíneződésük alapján a kemencetapasztáshoz tartoztak, köztük több illeszkedő darab volt. További illeszkedő darabok azonban nemcsak a „kemence és kemence körüli omladék elbontása" során előkerült leletek között (Ltsz.: 95.6.155-160.), hanem a „sárga homokos, helyenként koromszemcsés barna réteg"-ből kibontott cserepek között is voltak (Ltsz.: 95.6.126-128, 95.6.136-144.). így az utóbbi két rétegből feltételesen a tapasztáshoz soroltam 15 további darabot. Ezek ugyan nem illeszkednek a „kemence betöltéséből" származó cserepek egyikéhez sem, de másodlagos, vöröses elszíneződésük, és a felületükre tapadt égett agyag alapján eredetileg nagy valószínűséggel a tapasztáshoz tartoztak. A kemence tapasztásához közepes nagyságú fazekak töredékeit használták fel (szájátm.: 16-19 cm, talpátm.: 11-15 cm). (1/1-3., II/1-5., III/l.) A kerámia színében, anyagá-
