K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái

ján a pávák a létrás és szőlőt kosárban szállító alakokhoz hasonlóan a zöld griff és kantharos motívummal komponált csíkon álltak. (9. ábra) Más töredékeken azonban a páva tollai között, alatt és mellett, az oroszlánfejek mellett látható vörös sávos ruharedőhöz hasonló drapéria részlete fedezhető fel.

126 Az utóbbiak alapján feltételezhető, hogy a pávák a sárga átlók mellett álló teljes alakos férfiábrázolások mellett álltak.

127 Az oroszlános alakok mellett nem képzelhetők el, hiszen az ábrázolás jellege ezt nem teszi lehetővé.

128 Sok falfestmény esetében a pávák, jelképes értelmük mellett,

129 többnyire térkitöltő, díszítő funkciót töltöttek be mind oldalfalakon és mennyezeteken

130 egyaránt. így gyakran a farktollaik átívelnek, lenyúlnak más díszítőelemig ill. más mezőkbe, mint ahol eredetileg állnak.

131 Az első lehetőség alapján a pávák a zöld színű csíkon álltak és farktollazatuk elért vagy rálógott valamiféle drapériára, amelynek esetleg képmezőket elválasztó szerepe lehetett (?). Talán a pávákat drapériával körülfont, önálló, fülkére emlékeztető mezőben helyezték el hasonlóan az Ostia-i „Festett boltívek" házának átlókkal felosztott mennyezetén,

132 ahol félköríves mezőben két szembefordított pávát ábrázoltak. Fülkeszerűen kiképzett drapériával díszített mezőt találunk a Pompeii "Szerelmesek házának" mennyezetén,

133 amelyekben táncoló alakok láthatók. Átlók közötti felület kitöltésére pávákat ábrázoltak a Hadrianus korára keltezhető Nida-heddernheimi mennyezeten.

134 Pannoniá-bó\ az Aquincum-i canabae területéről ismerünk oldalfalat díszítő stilizált pávaábrázolást.

135 Valósághűen ábrázolt, ügyes kezű mesterre utaló páva látható a Piazza Armerina 43-as helyiségének mozaikján is.

136 A mennyezetfestmény kompozíciójának részeit alkották még a zöld csíkokra festett, valószínűleg a szüretelés további munkafázisait ábrázó jelenetek. Sajnos erősen töredékesjellegük miatt pontosan nem azonosítható az általuk végzett munka. Az egyik töredéken felfedezhető a test- és karrészlet kidolgozásának hasonlósága

137 alapján arra lehet gondolni, hogy az alak a szőlőfeldolgozás következő fázisának szereplője, talán, egy szőlőt lábbal taposó, préselésben részt vevő figurával azonosítható.

138 Egy másik, ülő tartásban (talán széken ülve) ábrázolt alaknak a lábrészlete

139 látszik, a zöld csík felett. Talán a fehér háttérből való kiemelés céljából, esetleg a szüretelés folyamatát lezáró jelenet fontosságának hangsúlyozása érdekében zöld, ívesen záródó háttér elé helyezték. Elképzelhető, hogy ezeket a zöld csíkra festett jeleneteket önálló kazettákra osztották. Ezeknek a lezárása a már említett pávás töredékeken

140 látható drapéria lehetne. Ha elfogadjuk, hogy a pávák zöld csíkon álltak, akkor valószínűleg a mennyezeten szalagként körbehúzódó sávon váltakoztak a szüretelő képmezőkkel, bizonyos rendszer szerint (legalább két létrás alak és több páva töredéke ismert). Lehetséges, hogy egy képmezőben több létrás alak is szerepelt. A szőlőt vivő alak önálló kompozícióként egy kazettán belül, vagy a létrás töredékek mellett képzelhető el. A kevés, ismert töredék miatt a zöld csíkon megjelenő alakok helyzetének meghatározásához több lehetséges megoldás is felmerül. A zöld csíkok egyik oldalán, tehát a szüretelés munkafolyamatát ábrázolták, a menynyezet további felépítéséről azonban, csak néhány zöld csíkos töredék alapján alkothatunk képet. Az említett darabokon a zöld csík másik oldalán rózsaszín felület következik.

141 Ilyen rózsaszínű a háttere annak a két kazettának, amelyekben szinte tel-