K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái

jes épségben megmaradt griffábrázolás látható.

142 A téglalap alakú mezó'ben megfestett jobbra lépő griff kompozícióban való elhelyezéséhez a megoldást a stílusában azonos Brigetio-i mennyezeten a szintén kis kazettában ábrázolt jobbra lépő párducábrázolás adja.

143 Ugyanilyen rózsaszín alapra festették a sárga kontúrral kirajzolt, kékre festett, szélesszájú edényt.

144 A kék szín használata utalhat az edény alapanyagára, jelen esetben üvegre vagy nemesfémre, talán ezüstre, de ábrázolhatták a tartalmát is, talán vizet. Formája és mérete miatt kevésbé valószínű, hogy üvegből készült edényt jelenítettek meg. Egy kisebb, szintén sárga kontúrral előrajzolt fehér alapra festett, szürkés-világoskék színű egyfülű „vödörábrázolás"

145 is található a töredékek között. A „vödör" hasonló a szőlőt vivő alak kosarainak méretéhez. A kis falfestménytöredéken a „vödör" felemelt fülét fogó kéz részlete is látható. Feltehetően a zöld csíkon ábrázolt szüretelőjelenetek egyik szereplője tartotta azt a kezében. Az összeállítás jelenlegi fázisában nem lehet biztosan állítani, hogy a rózsaszín alapra festett griffeket és edényt ábrázoló töredékek ennek a mennyezetnek a részét alkották. A mennyezetfestményhez tartozott a figurális jelenetekhez hasonló színkezeléssel készített, nagyobb méretű,

146 mellképes ábrázolásra utaló töredék is,

147 amelyen vörös szegélyű tunica részlete látható. A mellképábrázolás esetleg a lugas karói között megjelenített büsztként vagy a kompozíció egészét tekintve a mennyezet négy sarkában, mint évszak-perszonifikáció képzelhető el. A mennyezet kifestésének technikája A mennyezet festését a korábbi kutatás hanyatlóként, rossz minőségűként értékelte.

148 Ez a megállapítás az egyes figurák, portrék, állatalakok kidolgozását tekintve nem tartható. A teljes alakos ábrázolások arcát portrészerűen, 3/4 nézetben dolgozták ki, gondot fordítottak a göndör haj és szakáll élethű megformálására, ugyanakkor a ruházat redőzöttségének kidolgozására is. A többi alakra jellemző az erős kontúr, a szem és száj hangsúlyozása és az izomzat fény-árnyék hatással való kidomborítása, amelyet sötétbarna vonalkázással értek el. Az állatalakok, azaz a páva- és oroszlánábrázolások festésénél szintén a valóságot élethűen visszatükröző ábrázolásokra törekedtek. A pávákat mozgás közben jelenítették meg, így gondot fordítottak az izomzat játékának sötét és világos színekkel történő bemutatására. A felület síkjából szinte kidomborodó oroszlánfejek fény-árnyék hatását több szín egymás feletti alkalmazásával érték el. Az említett figuráliák reális megfestése, egymással harmonizáló színek változatos alkalmazásával az alakok szinte megelevenednek a mennyezeten. A munka közben ábrázolt szüretelő alakoknak azonban merevséget kölcsönöz az erős kontúr, a fej és lépő láb oldalnézeti, amíg a test frontális kiképzése. A mennyezet kidolgozása nem utal hanyatló korszakra, sokkal inkább ügyes kezű mesterre, aki mintakönyv alapján dolgozott. A mennyezettöredékek vastagsága kb. 3-4 cm között változik. A falfestményt a többrétegű vakolatfelrakás jellemzi.

149 A durvább szerkezetű alapozást, szerves anyagokból készített réteg követte, amelyre finomabb, kisebb szemcseméretű vakolatréteget vittek fel, ezt követte a simítóvakolat, amely a mennyezet alapszínét is adta és amelyre a színeket felvitték.