K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái

ik, tél-perszonifikációja, hasonló módon, vállára vetett rúdra akasztott, két konkáv oldalú kosárban halat szállít.

104 Poetovio nyugati temetőjéből származó reliefes mécses dicusán ábrázoltak egy futó alakot, amely csak az egyik kezével tartja a vállára fektetett rudat és annak két végére függesztett négyszögletű kosarakat.

105 Az említett pannóniai analógiák alapján felmerül a lehetősége annak, hogy talán a balácai szőlőt kosárban vivő alak is csak az egyik kezével tartotta a vállára vetett rudat. Ennek az elméletnek ellentmond az a kis kosarat ábrázoló töredék, amelyen a rudat fogó kézrészlet is megfigyelhető, és amely eredetileg ennek a jelenetnek a része lehetett.

106 A létráról szőlőt szüretelő szárnyas gyermekalakok kedvelt figurái voltak a falfestményeknek és a mozaikoknak egyaránt. Pompeiiben, a Vettius-ok házának falán bemutatott, mindennapi életből merített jelenetek közt megtaláljuk a szőlőlugasról szőlőt szüretelő kis Erosokat is.

107 Szintén PompeiibőX M. Lucretius házának falfestményén látunk létrán álló, szőlőt szedő amoretteket

m Kölnben, a székesegyház déli oldalánál feltárt "A' falon, kis Eros létráról szőlőfürtöt adogat le és egy másik alak épp egy szőlőfürtöt szakít le.

109 Reimsből ismerünk boltíves, félköríves mezőkre osztott mennyezetről szőlőt létráról szüretelő Ámorokat.

110 E-afrikai mozaikokon többnyire dionysosi körben ábrázolták a szüretelést pl.: Tunéziából származó mozaikon,

111 El-dzsemi mozaikokon.

112 Lugasról kézzel, szőlőt szüretelő és kosárba gyűjtő alakokat ábrázoltak a Kr. u. IV századból származó algériai, cherchelli mozaikon.

113 A Közel-keleti falfestményeken és mozaikokon pl.: ascaloni boltíves falfestményen,

114 Mount Neboról

115 származó mozaikokon is láthatók szüretelő jelenetek, amelyeken a kosárábrázolás hasonlít a máig használatban lévő, hátra vagy vállra vethető "puttonyokhoz". A mozaikokon és mennyezetábrázolásokon egy-egy jelenetet körülfonva az egész felületet behálózták szőlőkacsokkal, szőlőfürtökkel és szőlőlevelekkel. Szarkofágról, a Kr. u. III. század harmadik negyedéből ismerünk létrára mászó szőlőt szüretelő urasokat.

116 A létrás és szőlőt kosárban szállító alakok Balácán zöld színű sávon állnak, amelyet sárga színnel festett két egymással szembefordított griff

117 között ábrázolt kantharos ismétlődő motívumával díszítettek.

118 Hasonlóan folytonos díszítőmotívumként jelentkezik ez az ábrázolás pl.: Pompeii-ben a „Neptunus ház" b szobájának északi falán keretelő sávban,

119 Herculaneum-ban a "Fekete szalon házának" d mennyezetén,

120 a Stabiae-i San Marco villában,

121 azonkívül Augustus Palatinus-x házában.

122 Kidolgozásuk, ecsetkezelésük alapján a nagyméretű pávaábrázolások szintén a mennyezet kompozíciójához tartoztak.

123 A kéknyakú, kék, vörös és zöld színekkel festett pávákat valósághűen, oldalnézetben

124 mutatták be.

125 A pávák kontúrját sárgásbarna színnel előre kihúzták, majd ezt követte testének kék alapfestése, amelyen a tollakat sötétebb, kékszínű vonalkázással érzékeltették. Az izmok játékát fény-árnyék hatással mutatták be. Szárnya világosabb, barnás, vöröses tónusú, a tollak végeinek félköríves megformálása életszerű. A páva farktollait különös gonddal festették meg, tetejét vörös színnel, alját pedig zöld színnel díszítették. A zöld (alsó) és vörös (felső) farktollakat sárgakeretű, sötétszínű pávaszemekkel gazdagították. A legépebben megmaradt pávarészleten a madár lábának alsó része töredékes, így biztosan nem határozható meg, páva kompozíción belüli pozíciója. Ismert egy olyan töredék, amelyen a páva zöld (alsó) farokrészlete és egy erősen kopott, talán zöld csík részlete azonosítható. Ez alap-