K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái

A monda szerint "Herakles és Omphale egyszer ellátogattak Tmolos szőlőjébe. Az asszony arannyal hímzett bíborszínű öltözetben volt .., egy félreeső barlanghoz érkeztek, s puszta mulatságból ruhát cseréltek, Omphale ráadott Heraklesra egy hálószerű övet, aztán ráadta bíborruháját... , alkonyatkor áldozatot mutattak be Dionysosnak."

88 A monda alapján párosítani lehet Dionysos és Herakles egyazon kompozícióban való megjelenítését. A szőlőábrázolások és lugasszerű kialakításuk Tmolos szőlőjére, a töredékek alapján kiszerkeszthető kétoldalas rekonstrukciós javaslat pedig barlangra is emlékeztethet. (7. ábra) Az alakok ruháján megjelenő vörös színű sáv a bíborruha része vagy az a „bíborkendő", amelyet Herakles viselt a róla elterjedt rossz hírek szerint rabszolgasága alatt. Az ábrázolás Herakles-Omphale jelenettel való azonosítása segít az oroszlános töredékek kompozícióban való szerepének megértéséhez is. Ez alapján Herakles által megölt Nemea-i oroszlán bőreként értelmezhetők.

89 A töredékek közt felfedezhető női arc talán éppen Omphalet ábrázolja.

90 Hasonló oroszlánfej és oroszlánbőr látható Herakless&\ egy másik Pompe« falfestményen.

91 Az oroszlános töredékek értelmezése, azonban továbbra is nyitott. Egyaránt kapcsolhatók a dionysosi körhöz, és az utóbb említett Herakles-Omphale jelenethez.

92 Összeilleszthető töredékek hiányában, az oroszlános töredékek kompozícióban való elhelyezése továbbra is kérdéses. Az egész eddig tárgyalt képmezőt bordó csík keretezte, amely a sarkoknál esetleg ívben fordult.

93 Ehhez a bordó csíkhoz vezetett le a sárga átló,

94 ezen állt az oroszlános töredék oszlopa és egészen a pereméig nyúltak a térkitöltő szőlőfürtök, szőlőlevelek.

95 A bordó csíkon sárga színnel festett kis részekre osztott mezőkben ívesen csavarodó motívumokat ábrázoltak.

96 A mennyezet figurális jelenetei közé tartoznak az erős kontúrokkal megfestett nagyméretű szüretelő alakok: a létrán, kis késsel (nem az ismert szőlőmetsző késsel) a kezükben a szőlőfürtök felé mászok

97 és a leszüretelt szőlőt, vállára fektetett rúd két végére akasztott, élethűen megfestett kosárban szállító alak, amely szinte teljes épségben fennmaradt.

98 (9. ábra) Egy rúdra akasztott másik kosár töredékét fedeztük fel a falfestmény válogatásakor, amely tartozhatott akár ehhez az ábrázoláshoz is.

99 A szőlőt vivő, munka közben ábrázolt alak fél vállon megkötött tunicat visel, ezáltal láthatóvá vált testének többi részlete. Izmainak plasztikusságát sötét és világos színek alkalmazásával, fény-árnyék hatással domborították ki. A szőlőt szállító figura fejével balra néz, arányos felépítésű testét szemből, bal, lépő lábát oldalnézetben ábrázolták. A lábánál húzott, vörösesbarna íves csík, talajvonalként vagy árnyékként értelmezhető. Szőlőt kosárban, hasonló módon szállító alakot az Aquincum-i legiotábor III. század középső évtizedeire keltezhető falfestményén találunk,

100 ahol azonban a kosár formája és felfüggesztésének módja eltér a Balácaitól. A Piazza Armerina, Kr. u. IV. századi mozaikján figyelhető meg hasonló munkafolyamatot ábrázoló jelenet, a termény jelen esetben virág, begyűjtése és szállítása, amely a balácaihoz hasonló módon, rúdra akasztott kosarakban történt.

101 Ugyanezen villa 49-es helyiségének mozaikján

102 bemutatott szárnyas gyermekalakok létrán állnak és a szőlőfürtöket kosárba gyűjtik. Az egész mozaikot átszövik a félkörívben kanyarodó szőlővesszők, szőlőlevelek és szőlőfürtök. Pompeii falfestményen találkozunk hasonló ikonográfiái megoldással, amelyen rúdra akasztott, szőlővel gazdagon megrakott kosarakat tart maga előtt Dionysos.

m Egy tunéziai moza-