K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái
oroszlánfej 78 és egy valószínűleg oroszlán pofarészlet 79 ismert. Mind a három ill. négy oroszlános fejábrázolás valamilyen drapériához vagy ruha alsó részéhez kapcsolódik ill., abból kandikál ki. Közvetlenül az oroszlánfejek mellett vörös sáv, ruhaszegély húzódik (feltehetően mindkét oldalon 80 ). Az oroszlánfejekkel 81 kapcsolatban felmerül a lehetőség, hogy oroszlánbőrt, 82 esetleg oroszlánfejes-díszt 83 ábrázoltak. Csak az egyik fej esetében lehet nyitott szemű állatra gondolni, a többi töredéken nem látható az állat szemgolyója. Az oroszlános töredékeket egy bordó, volutaszerűen ívelődő csíkon elhelyezett, posztamensre állított, sárga színű oszlop tetején ábrázolták, úgy mintha erre lennének felállítva, felakasztva vagy ebből nőnének ki. Az oszlop törzsét 84 feltehetően szimmetrikus elrendezésben, kétoldalra ívelődő növényzettel díszítették. 85 Ez a motívum a kandeláberek ábrázolására emlékeztet. Az oroszlán feje alatti sűrű vonalkázás utalhat az oszlop kanellurázására. Sajnos az ábrázolt jelenet töredékes jellege miatt az állatfej feletti részletet nehéz rekonstruálni. Felmerült a lehetősége annak, hogy esetleg a hasonló színkezelésű, sárga átlók mellett álló, teljes alakos ember ruhájának folytatásaként lehetne értelmezni. Az említett emberalakok ruhája aljánál hasonló vörös színezésű szegély vagy ruharészlet indul, olyan mint, ami az oroszlánfej mellett látható. 8 ' 1 A feltételezést, azonban összekapcsolódó töredékekkel még nem lehet bizonyítani. Az elképzelésnek ellentmond az oroszlánábrázolás jellege. Az oroszlánfejeket frontálisan ábrázolták. Az oszlopból kinövő növényzet feltételezhetően szimmetrikus kialakítása is arra utal, hogy az oroszlános jelenetet a mennyezetkompozíció axisában helyezhették el. Az eddig ismertetett sárga átlók mellé festett teljes alakos ábrázolások fejét pedig 3/4 nézetben jelenítették meg, feltételezésünk alapján, a kompozíció szélén. Itt szeretném megjegyezni, hogy a teljes alakos figurák testét, a fejábrázolással ellentétben, frontális nézetben mutatták be. Ez alapján elképzelhető, hogy mégis azok folytatásaként rekonstruálhatók. Ha azonban, a mennyezet tengelyében helyezzük el őket, úgy az oroszlános kép mellett két oldalon egy-egy teljes alakos férfialak feltételezhető, amelyek fejét vörös szegélyű szürke csíkra festették és amelyek tekintetüket az oroszlános kép felé irányították. (?) A kompozíció, olyan hatást kelt mintha a lugas kettényílna és onnan jönne elő az oroszlános figura. Ez a viszonylag kevés töredék alapján feltételezhető másik rekonstrukciós javaslat. A kompozíció utalhat egyfajta kultikus tárgyra, amelyet a dionysikus menetben felvonultattak vagy felállítottak (pódiumon áll), ill, a kultikus cselekedetekhez szükséges „felszerelésként" is értelmezhető. Esetleg szerepelhettek a diadalmenetben, mint Dionysos kocsiját húzó oroszlánok, amelyek éppen kibukkannak egy függönnyel vagy drapériával elfedett helyiségből. Az oszloprészlet utalhat még egy templom oszlopsorára is. A mennyezet-kompozícióban, oszlopos alsórésze miatt, felmerül a lehetősége, hogy hermajellegű funkciót töltött be. A balácai oroszlános ábrázoláshoz részleteiben hasonló jelenetet fedezhetünk fel Pompeiiben, Isis templomának utcájára nyíló 4. számú ház oldalfalát díszítő HeraklesOmphale jeleneten. 87 Herakles ruharedői, a mellé fektetett oroszlánbőr-ábrázolás, ugyanakkor az elmaradhatatlan buzogány, amelyet a földre állítva két oldalán szimmetrikusan kettéválasztott növényzettel ábrázolták, a balácai falfestmény részleteiben is felfedezhetők. A két jelenetet hasonló ecsetkezeléssel festették ki, a téma azonos lehet, azonban a két ábrázolás nem teljesen egyforma. Felmerül a lehetősége az ugyanazon mitológiai jelenet, mintakönyv segítségével történő eltérő ábrázolásmódjának.
