K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái

A sárga átlóknak a vörös központi kazetta oldalával bezárt szögének a sarkoktól való csökkentésével,

72 ill, a lugasábrázolás segítségével a központi kazetta felé irányuló, perspektivikus hatást értek el, amely által a tekintetet a középső kompozícióra irányították (1. ábra) és a helyiség nagyobb belmagasságának érzését keltették. A sárga átlók egy része lezárul a vörös szegélyű szürke csíkon túl, míg más részük továbbfut, mellette egészalakos ábrázolásokkal, amelyek tekintetét befelé irányítják. Valószínűleg ezek az egész alakos ábrázolások kariatidaként vagy hermaként értelmezhetők a szőlőlugas bejáratánál (?). Hasonló lugasábrázolás hermákkal a Stabiae-i San Marco villa, felső porticusának mennyezetén látható.

73 Több vörös szegélyű, szürke csíkvégződéses töredéket is ismerünk,

74 amelyek - feltehetően a vörös központi kazetta sarkaihoz hasonlóan-, csak a sárga átlón túl zárultak le. A lugasábrázolás magyarázatot ad a kiálló csíkvégződésekre, amelyek tehát szőlőkaróként vagy lugasrészletként értelmezhetők. A kompozíció szőlőlugasának formájához igazították valószínűleg a centrálisán elhelyezett vörös kazetta alakját is, és ezért fut túl a szögletes mező keretén az egyik oldal. (3. ábra) A középpontban ábrázolt dionysikus jelenetet szinte körülfonó, körülölelő szőlőlugas, ill. szüretelő jelenet egymás szerves részét képezte és a kompozíció témájához is illeszkedett. Felvetődik a kérdés, hogy a vörös, központi kazettában ábrázolt dionysikus jelenet szereplőit, miért ábrázolták aránytalanul kisebb méretben,

75 mint a vörös szegélyű, szürke csíkra festett emberábrázolásokat, fejeket. Az egyik megoldási lehetőség, a központi kazetta mérete, amelyben az ábrázolni kívánt sokszereplős kompozíciót csak ebben a méretben lehetett megjeleníteni. Másik megoldási lehetőségként felmerülhet a mennyezetfestmény alapszerkezetének másfajta elrendezése is, például ha a mennyezet középpontjába egy sokszögű kazettát festettek. A római központi kompozícióra szerkesztett boltíves mennyezeteknél ezzel, a gyakran alkalmazott megoldással érték el, hogy a mennyezet minden irányból ugyanazt a hatást nyújtotta.

76 A kazettákon belül ábrázolt jelenetek egyszerűek voltak és kevés szereplővel jelentkeztek, gyakran csak egy-egy alakot jelenítettek meg nagyobb üres térrel körülvéve, mint pl.: Pompeii Taberna Attiorum mennyezetén.

77 A balácai mennyezetnél azonban az általános nyolcszögű formával ellentétben egy tízszögű kazettát lehetne kiszerkeszteni, amely zsúfolásig teli lenne nagyméretű mitológiai alakokkal, és oldalai más-más színűek lennének. (5. ábra) Ezenkívül más lehetséges rekonstrukciók is kiszerkeszthetők lennének a töredékek alapján, variálva a vörös „központi" kazettához csatlakoztatható geometrikus formákat. (6. ábra) Az említett 5-6. ábrákon bemutatott rekonstrukcióknak a fennt említett indokokkal együtt ellentmond még az a tény is, hogy nemcsak a négyzetes alakú vörös kazetta sarkaiból indulnak ki sárga „átlók", hanem a kazetta oldalaiból is, amely a tízszög esetében egy vagy több belső osztást tenne lehetővé érintve a kazetta minden oldalát. így a kazetta oldalai mellé festett nagyméretű alakok pozíciója kerülne veszélybe. Még egy dolog, ami kizárja ezeket a rekonstrukciókat, hogy mindegyik csíknak van egy kiugró lezárása, amely egy tízszögű kazetta kiszerkesztése során értelmét vesztené. A balácai mennyezet kompozíciójának a töredékek segítségével kiszerkeszthető, legvalószínűbb elrendezése az 1. ábrán szereplő rekonstrukciós rajz. A szüret-jelenetes mennyezetfestmény részét képezték az oroszlános, a kompozíció dionysikus jellegét tekintve esetleg párducos töredékek. (7-8. ábra) Összesen három