K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai római kori villagazdaság XVI. épületének feltárásáról

sű árkok mélyültek, így pl. a szelvény K-i harmadában az épület É-i falára merőlegesen. A 25^40 cm széles árkot a sárgás-barna homokos agyagba ásták. Az árok irányítása eltér a Ny-i épületfallal párhuzamos és a középkori gödörrel átvágott gerendaárok tájolásától és nem azonos a K-i fal közelében, a fallal ugyancsak párhuzamos másik gerendaárokkal. Ez utóbbit sajnos az ásatási munkások a szelvény ÉK-i negyedében elbontották. Valószínűleg ennek az ároknak a metszetét sikerült azonban rajzolni a XVI/8-10. szelvényt átvágó kis Ny-K-i ároknak a D-i metszetfalában a szelvény K-i tanúfalában közelében. (13. ábra j.) Az egyenetlen felületben azután még további kisebb árkokat (?), gödröket figyelhetünk meg. Betöltésük változó: faszenes, murvás, szürkésbarna stb. (18. ábra 1-6.) A D-i metszetfalban a Ny-i fal közelében átmetszett középkori gödör, úgy tűnik, hogy árokszerűen folytatódik É felé. A szelvénysort átvágó NyK-i árok Ny-i lemélyítésének mindkét metszetfalában jól látszanak a többszörös beásások és visszatöltések. Úgy tűnik, hogy a Ny-i épületfaltól 120-130 m-re húzódó, 30-42 cm széles, nagyobb szakaszokon szélein keményebb, szürke gerendaárkot is már egy betöltött/betöltődött gödörbe ásták. Az omladék alatti, kora római és bronzkori kerámiatöredékeket is tartalmazó sárga - fekete - vörös felület római kori eredetű. A két gerendaárok végigfut és párhuzamos az épület hosszanti falaival. A gerendaárkok és a kőfalak összetartozását támasztják továbbá alá az árkoknak az É-i (és a D-i épületfal) előtti, lekerekített, kissé emelkedő végződései. (2., 7. ábra, 5. ábra c, 10. ábra f.) A XVI/8-10. szelvénysor ÉNy-i negyedében az árok kissé összeszűkül, majd a faltól 40 cm-re véget ér. Az ÉNy-i negyed egyéb jelenségeinek értelmezése egyelőre bizonytalan. A gerendaárok feltárása során egyre több karólyuk és néhány cölöplyuk bontakozott ki. A cölöplyukak közül kettőt (átm.: 28, 30-33 cm) a betöltött/betöltődött gerendaárokba ásták. A többit, köztük megújítottat is, a gerendaárok és az É-i fal között ill. a Ny-i fal közelében, a küszöb körül és távolabb, a Ny-K-i átvágás K-i felében találjuk. A szelvénysor Ny-i felében feltárt cölöplyukakat a már említett gödörre - árokra tekintettel középkorinak gondoljuk, a karólyukak viszont a gerendaárok és a Ny-i fal között valamiféle belső, legalább 45 cm magas, kihegyezett karókból álló térrekesztők, berendezési tárgyak részei lehettek. A kettős szárú, fordított „Y", vagy két egyenes, majd egymástól ívesen elhajló vonalon kívül, semmilyen határozott forma nem rajzolódik ki. Az „Y" két szára és hajlatának kezdete egy szürke (döngölt), 68-73x117 cm-es foltba mélyül. A leletek között meg kell említenünk a küszöb előtti tetőszegeket, a Ny-i gerendaárok és gödör (gödrök-árok ?) feletti betöltéséből pedig a vakolat - és falfestménytöredékeket. A gerendaárok és a 25x25 cm-es, 30-33 cm magas Ny-i ill. a 25x40 cm-es, 41 cm magas K-i pillér fa padozatot tarthatott. A K-i kőpillér mellett egymáshoz derékszögben csatlakozó, a kőfaltól eltérő tájolású barna döngölt falak jelentkeztek. Folytatását (a mérési pontatlanság ellenére) a XVI/16. szelvény „T" alakú csatlakozásában látjuk A döngölt falak szélessége a XVI/8-10. szelvénysorban 26-34 cm. Nem csatlakoznak viszont a XVI/2. kutatóárok É-i végének szabályos és szabálytalan nagyobb, vagy kisebb árkai a XVI/8-lO-es szelvényben látott árkokhoz, döngölt falakhoz. (2. ábra) A római kori omladék alatt jelentkező árkok, cölöp- és karólyukak nagy részét a római kori felszínbe ásták. Kiásásuknak azonban nem okvetlenül egy időben kellett megtörténniük. A két szabályos árok, az egyik 38-39,