K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai római kori villagazdaság XVI. épületének feltárásáról

Az érmeken kívül a bejárat előterében előkerült leletek között meg kell említenünk a Ny-i pofafaltól Ny-ra talált vakolattöredéket, a két pofafal között előkerült vörös festésű, vörös csíkos, valószínűleg nyíláshoz tartozó falfestmény-, ill. vakolatrészletet, az É-i fal külső szélét borító törmelékből származó piros és fehér falfestmény- és vakolattöredékeket, az É-i tanúfal melletti árokban előkerült vakolatdarabokat, ablaküvegrészietet a K-i pofafal közeléből. A XVI/2. szelvény köves felületének tisztításakor kék pettyes üvegpohár-részlet, a téglás-köves, murvás omladékból az ÉK-i épületsaroktól nem messze üveggyöngy, ill. a XVI/4. és 13/M. szelvény találkozása táján egy átfaragott vörös homokkő oltárfejezet (vagy lábazat) került elő. A küszöb előtti terület ill. a XVI. épület előterének meghatározó leletei azonban középkoriak. A szelvényekben jelentkező sárga agyagos réteg is középkori kerámiát tartalmazott. Az agyagos rétegek ráhúzódtak a murvás római kori szintekre. A római kori szinteket a XVI/2. szelvény É-i harmadában és a Ny-i tanúfal mellett szinte teljesen tönkretették a középkori íves boltozatú kemence számára kiásott gödrök. Az É-i és a Ny-i tanúfalban jól látszanak a különböző korú beásások, a kemence betemetése, majd átfedése és lezárása sárga agyagos homokkal. Ez utóbbin még a középkorban újabb tüzelőhelyek létesültek. A D-i tanúfalban megfigyelhető volt a pofafal mellett kiásott, betöltött, majd részlegesen újra megbontott fal ill. árok, a római kori omladék maradványa és a szelvény DNy-i sarkának betöltése. (6. ábra, 13. ábra a-c.) A 13/M. szelvény ÉK-i sarkában feltárt, 30 cm széles, nagyjából trapéz keresztmetszetben 6 cm-re felmagasodó fehér stukkófelület, valószínűleg már a XVII. épület külső felületdíszítésének lehetett a része. Az 1999-ben végzett kisebb perióduskutatások (XVI/3-5. szelvény É-i felének átvágása egy kb. 150 cm széles kutatóárokkal) során három rétegben murvás-sóderes szintek jelentkeztek. A fehér stukkórészlet is egy tégladarabos, köves felületre zuhant, amely alatt részben megmaradt a háromrétegű murvás-sóderes szint. Miután a legfelső és a harmadik réteg felett is volt téglaomladék, megújított, esetenként elplanírozott felületre kell gondolnunk. A XVI. épület előterében, helyenként, rózsaszínű murvafoltok is mutatkoztak. Ez a fajta, vagy hasonló színű vakolat legközelebb a XVII. épület külső vakolatanyagában jelentkezik. Összefüggéseik a XVII. épület teljes feltárásával valószínűleg tisztázhatók lesznek. Bár a XVI/3-5. szelvények É-i felének Ny-K-i átvágásában a bolygatások nem teszik lehetővé a zárt, folyamatos rétegek szétválasztását, a három szint mindenképpen elkülöníthető. Az 1999-es kutatóárok leletei között az épület előterében több apró terra sigillatatöredéket, üvegtöredékeket (ablaküvegek is!), zöld, fehér-piros, piros csíkos falfestménytöredékeket és vörös homokkő oszloptöredéket is találtunk. A XVI/3. szelvényt átvágó árokrészben a gödörrel bolygatott téglatöredékes omladékréteg szürke fazék(vagy hombár) töredékeket fedett. XVI/8-10. szelvény és a XVI/2. kutatóárok részlete (2. ábra, 7. ábra, 5. ábra a., 15. ábra 4-6., 16. ábra 3-4. ábra) A legtöbb információ az épület egészére ezekből a szelvényekből volt nyerhető. Előkerült az épület ÉNy-i sarka, a szimmetrikus helyzetű küszöb a lekerekített végű geren-