K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
HOLCZINGER IMRE-PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS-K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai főépület (I.) K-i előterének geofizikai és régészeti kutatási eredményei
lehatárolható, a távolabbi részeken inkább csak kisebb törmelékek találhatók. A körítőfal hatása érdekes módon a legkisebb behatolású térképen rajzolódik ki legjobban (a térképek alján keresztben), viszont a hozzáépített V. sz. épületet sejtető anomáliák már a mélyebb szinteken is megfigyelhetők. Földradar mérések A földradar mérések egyik részét az ellenállás mérések ÉNY-DK irányú vonalai mentén végeztük a 3. ábrán bejelölt 25x50 méteres területen, szintén 2,5 méteres távolságban egymástól. Végeztünk azonban egy nagyobb sűrűségű mérést is kereszt irányban a 49/M,N,0 jelű ásatási szelvények EK irányban meghosszabbított tengelyében. Az egymástól 25 centiméterre elhelyezkedő vonalak menti mérési adatokból pontosabban lehet meghatározni a falak elhelyezkedését, lezárulását. A méréseket a Sensors & Software Inc. kanadai cég legújabb berendezésével, a NOGGIN 250 típusú földradar műszerrel végeztük (ld. Függelék). A balácai régészeti lelőhelyen a jelzett épületeknél az egykori falak állaga viszonylag jó és a fedőréteg vastagsága 50 cm vagy annál kevesebb. Ezen két tényező eredményeképp sikerrel alkalmaztuk a földradar módszert nem csak az épületek körülhatárolására, hanem az egyes falak kimutatására is. Az 5. ábrán a 11 db lemért szelvényből három minta szelvényt mutatunk be, amelyeken jól kivehető három, illetve két fal jelenléte - köztük törmelékkel, - és a harmadik szelvényen már nem látható fal. A sűrűn mérendő kutatási terület helyét az első, ritkább mérési eredményeink alapján határoztuk meg. E területen belül 61 db szelvényt mértünk. Az 6. ábrán négy jellemző szelvényt mutatunk be ezekből. A mérési szelvények megfelelő sűrűsége lehetőséget ad az egyes detektált falaknak a szelvényekre merőleges irányú közvetlen összekötésére is. A 7. ábrán a mérési adatok kiértékelése alapján megrajzolt falrészleteket tüntettük fel a teljes területre vonatkozólag. Ennek az eredmény-térképnek a szerkesztéséhez felhasználtuk a hossz- és kereszt irányban mért radar szelvények adatait és az ellenállásmérés eredményeit is. Megállapítható, hogy az ásatást a jelenlegi feltárásoktól ÉKre kb. 7 méterig érdemes folytatni és DNy-i irányban várhatóan ugyanennyi az épületek kiterjedése. Ez utóbbi irányban 1999-ben nem tudtunk további méréseket végezni az itt elhelyezkedő földkupac miatt. További falak nyomaira bukkantunk a feltárástól keleti irányban mintegy 15 méterre, amelynek feltárása és csatlakoztatása a meglévő épületekhez még várat magára. Az értelmezési térkép segítségével viszonylag jól meghatározható a körítőfal helye és még a korábbi térképeken jelzett V sz. épület nyomai is. A balácai régészeti területen 1999-ben végzett földradar kutatást sikeresnek ítéltük meg, egyben javasolva a módszert további kutatások végzésére. Itt jegyezzük meg, hogy mérési adataink egy részét a műszert gyártó cégnek (Sensors & Sotware Inc. Canada) megküldtük, amely rendszeres újságjában helyet adott ennek az esettörténetnek 15 . A sikeres kutatás eredményeit bemutattuk a Magyar Geofizikusok Egyesületének 1999. évi vándorgyűlésén poszter előadás keretében 16 .
