K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

HOLCZINGER IMRE-PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS-K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai főépület (I.) K-i előterének geofizikai és régészeti kutatási eredményei

4. A 2000. évi geofizikai mérések eredményei Az 1999. évi mérések óta az ásatás tovább folytatódott DK-i irányban. A korábbi radar mérések sikereire alapozva a 2000. évben az akkori ásatási terület folytatásaként, attól DK-i irányban végeztük a kutatást azon a területen, ahol korábban az ásatási meddő földkupac a geofizikai mérések végrehajtását akadályozta. A kutatás célja most is az egyes épületek lehatárolása, illetve az épületek falainak lehetőség szerinti meghatározása volt. Ebben az évben csak a földradar módszert alkalmaztuk a korábban már bevált NOGGIN 250 típusú földradar berendezés segítségével. A vizsgálatra kijelölt hely az akkor épp ásatás alatt lévő 13-25-37-49-61/P. jelű szelvények DK-i folytatásában lévő 30 x 15 méteres terület (ld. 3. ábra), amelyet egy méteres vonal sűrűséggel mind kereszt, mind hossz irányban megkutattunk összességében több, mint 800 méter hosszban. (Ez a terület az ÉK-i oldalán - kis átfedéssel - csatlakozik az elmúlt évben megkutatott 25 x 50 méteres területhez.) További öt, kb. 50 m hosszú szelvényt mértünk a múlt évi terület ÉK-i folytatásában. A felvételeket megvizsgálva erről a területről azt mondhatjuk, hogy mind a hossz, mind a kereszt irányú szelvényeken sokkal kevesebb konkrét (jó állapotú) fal mutatható ki, mint az előző évi területen, más szempontból viszont nagyon is sok bizonytalan, törmelékes fal-indikáció található. Jól elkülöníthetők a falak közötti bolygatási szakaszok, valamint a felszín közeli rétegek zavartalan, illetve inhomogén részei. Emiatt többféle módon próbáltuk a kiértékelést elvégezni, vagyis külön vizsgáltuk - az egyértelműen falra utaló reflexiókat és ezek korrelálhatóságát, - a feltehetőleg a létező vagy leomlott / elbontott falak közötti, fél-egy méteres mélységig húzódó bolygatott zónákat, valamint - a felszín közeli rétegek anomális, illetve zavartalan szakaszait. A 8. és a 9. ábrán bemutatunk egy kereszt és egy hossz irányú szelvényt, amelyeken a fenti, háromféle jellegzetességet az alábbiak szerint jelöltük: - nyíl és szám vagy betű a szelvény fölött: fal-indikáció; - szaggatott vonal számmal a szelvény fölött: omladékos zóna; - keresztek a szelvény felső harmadában: felszín közeli anomális rétegződés. A kevésbé egyértelmű és nehezebben korrelálható fal-indikációk és törmelékes zónák alapján több munkatérkép készült, amelyek legelfogadhatóbb és leginkább megbízhatónak tűnő információit használtuk fel a 10. ábrán bemutatott eredménytérkép megszerkesztéséhez. Ali. ábrán mintaképp egy, az összes még értelmezhető indikációt tartalmazó munkatérképet mutatunk be. Az értelmezési térképekből megállapítható, hogy a körítőfal hatása mindegyik változaton jól követhető, amelynek elhelyezkedését és folytatását, illetve annak hatását az ÉK-i hossz szelvényeken is észleltük. Ali. ábrán ezekből mutatunk be egyet. A 2000. évi földradar mérések eredményeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: - a felszín közeli bolygatási zónák (10. ábra) jól kijelölik az egyes épületcsoportok elhelyezkedését;