K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

POCHMARSKI, ERWIN - POCHMARSKI-NAGELE, MARGARETHA: Römische Hügelgräber im Bereich der Villa Grünau (Gross St. Florian)- Római halomsírok a grünaui villa körzetében

12. Vgl. TOYNBEE, J. M. C: Death and Burial in the Roman World. New York 1971. 51.; URBAN 61.; POCH­MARSKI, E.: NachrblAGesStei 1994. (1), 35.; bes. 37.; KIERDORF, W.: in: Des Lichtes beraubt. Toteneh­rung in der römischen Gräberstraße von Mainz-Weisenau. Katalog der Ausstellung Frankfurt, Augsburg, Linz Wiesbaden 1995.86; bes.9L; 13. Dieser Baum mußte 1996 wegen des druch die starken Schneefälle des Winters 1996/97 verursachten Schnee­bruchs gefällt werden, so daß nun auch eine Untersuchung im Bereich der Wurzeln des Baumes möglich ist. 14. Vgl. URBAN 53.; FELGENHAUER, in: FELGENHAUER, F. - ALZINGER, W. - KLOIBER, Ä.: Beiträge zur Kenntnis der norisch-pannonischen Hügelgräberkultur. ArchA, Beih. 7,1965. 24. 15. JOBST, W.: Die römischen Fibeln aus Lauriacum (FiL 10. Linz 1975) 36.; 140 Nr. 44-46. 16. GUGL, Chr. : Die römischen Fibeln aus Virunum . Klagenfurt 1995. 19. Kat.Nr. 55. 17. Vgl. FASOLD, P.: Römischer Grabgebrauch in Süddeutschland. Schriften des Limesmuseums Aalen 46. Aa­len 1992.9., 12. 18. Vgl. URBAN 45-49. etwas abweichend in der Auffassung des bustum-Grabes Fasold a.O. 13. 19. Vgl. URBAN 63-65. 20. Vgl. Anm. 15. 16. RÓMAI HALOMSÍROK A GRÜNAUI VILLA KÖRZETÉBEN 1995-ben kezdődött meg a 8. ásatási idény a grünaui villa körzetében. Az ásatások a villa környezetében fekvő, három római kori halomból álló temetőre koncentrálódtak. A halmok K-Ny-i irányban, a villától légvonalban kb. 500 m-re E-ra, a 453/1-es parcellában fekszenek. (1. ábra) A feltárásra kiválasztott középső halom bolygatatlannak látszott. Az I. halom (m: kb. 1 m, átm: kb. 9 m) feltárása a fő égtájak felé kijelölt kutatóárkokkal történt. (2. ábra) A K-i l-es szakaszban, nem messze a halom közepétől egy átlagosan 0,90 m széles, 0,80 m mély beásás mutatkozott. A bolygatás ellenére a következőket lehetett megfigyelni: a halom középpontjától 0,884-0,984 m mélyen szórtham­vas temetkezést (1,00 m x 0,86 m) és egy kőépítmény maradványát. (3-6. ábra). A sárgásszürke agyagon különbö­ző koncentrációban feküdtek a faszén-, vörösre égett agyag-, csontdarabkák. A bolygatás közelében feltárt bolyga­tatlan foltban sok volt a faszén, átégett agyag és a csontmaradvány. A kőépítményen belül (4-6. ábra) az E-i sarok­ban faszénszemcsés világosabb piros agyag jelentkezett. Csontmaradványok itt nem voltak. A kőépítmény kis, lapos palalapokból állt, amelyeket a megközelítőleg eredeti felszínre (0,828-0,931 m-re a halom közepe alatt) - egy kivétellel - laposan helyeztek el. A kivételt képező követ az építmény ÉK-i oldalán élére állították (5. ábra) úgy, hogy az a kisebb palalapokkal az É-i sarokban egy sarkot képezzen; a Ny-i sarkot a bolyga­tás tönkretette; a D-i sarok talán az ettől D-re eső fa alatt lehetett; a K-i sarkot pedig olyan kis palalapokból rakták ki, amelyek egyébként nagy számban kerültek elő az építmény belsejéből (6. ábra). Megjegyzendő, hogy a kövek az É-i sarokban faszénfolton feküdtek, míg tőle D-re a vöröses elszíneződés csak kevés faszenet tartalmazott. A sírleletként azonosítható és értékelhető maradványok a kőépítménytől Ny-ra a szórthamvas maradványok kö­zött, ill. az építmény ÉK-i oldalától É-ra jelentkeztek. Pl. egy fibula (7. ábra), egy vasszeg és egy vas övcsat (?). A fibula az erősen profilált fibulák típusába tartozik, amelyeket W. Jobst az I. sz. 2. felétől, ill. a II. sz. 1. felétől a II. század 3. negyedéig, Chr. Gugel az I/II. század fordulójától a II. sz. 3. negyedéig terjedő időszakra keltez. A fentiek alapján a halomsír Kapfenstein fiatalabb fázisával hozható kronológiai kapcsolatba. DR. ERWIN POCHMARSKI-DR. MARGARETHA POCHMARSKI-NAGELE Karl-Franzens-Universität Graz Institut f. Klassische Archäologie Universitätsplatz 3. A-8010Graz

Next

/
Oldalképek
Tartalom