K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

ERTEL, CHRISTINE: Der Tumulus von Baláca - ein Grabbau italischen Charakters - A balácai tumulus - itáliai jellegű sírépítmény

2. Az építészeti elemek száma és teljessége Minden építmény több elemből áll, amelyek nagyságát, funkcióját és jelentőségét össze kell hangolni. Egy együttes minőségét bizonyos mértékig az ésszerűen alkalmazott építészeti elemek száma is meghatározhatja. E konkrét esetben, az itáliai sírépítmények példája alapján, a következő építészeti elemekkel találkozunk: körítőfal, lábazat vagy lépcsős lábazatkoszorú, tambur, belső építmények (dromosz sírkamrával) és a külső megoldások (homlokzatkialakítás, földfeltöltés csúcsdíszítménnyel, feliratok vagy síroltárok). Az itáliai példák rendszerint valamennyi fenti elemmel rendelkeztek. Minél több elemet hagytak el egy együttesből, annál inkább eltávolodott az a mintául szolgáló objektumtól. Ez világosan kitűnik a balácai halomsír (2. ábra 3.), a siesbachi (2. ábra 4.) összehasonlításából. Míg Balácán valamennyi építészeti elem jelen volt, Siesbachban hiányzott - elsősorban - a homlokzatkiképzés és a belső építmény, ugyanúgy, akárcsak Inotán (2. ábra 5.). Rappoltenkirchenben volt sírkamra és előcsarnok, de hiányzott a homlokzat, és mint Inotán, a körítőfal, a lábazat, a tambur és hiányoztak a külső építészeti elemek. A hiányzó elemek a többi rész megváltoztatását is maguk után vonták; a tambur hiánya azt eredményezte, hogy az alacsony feltöltés már nem egészen fedte be a dromoszt, ezért a halomban egy nyitott bevágás keletkezett. Amíg a dromosz-sírok egy részéről elmondható, hogy meglehetősen jól követték az itáliai-római típust, addig a balácai síregyüttes a maga gazdag és teljes építészeti megformálásával, vagyis párkányaival, oltáraival, szobraival és felirataival (13-16. tábla), de mindenekelőtt konzekvensen követett építészeti elképzelésével tökéletesen reprezentálja azt. Az Itáliából származó család

17 a mintát nyilvánvalóan korábbi hazájából hozta magával Pannoniába. 3. Az építészeti elemek harmóniája A római hatásra készült halomsírokra jellemző az építészeti elemek önkényes megválasztása. Bizonyos külső elemek még akkor is megjelenhettek, ha a sírkamra hiányzott is (pl.: Siesbach 8 - 1. ábra 4. és Inota - l-^bra 5., vagy Bill. ). A rendkívül igényes belső kiképzésnél (falfestményekkel pl. Kohfidischben és Unterwartban ) vagy szobrok állításakor, mint Siesbachban

21 és Großpetersdorfban,

22 is mellőzhették a külső építészeti formaelemeket, vagyis a homlokzatkiképzést és a tamburt. Ugyanez érvényes a sírkövek és feliratok

23 állítására, valamint az egyes építészeti elemekre (küszöbök,

24 ajtókeretek és szemöldökgerendák

25

). A sírkamra és a dromosz aránylag gyakran előfordul, a lábazat, a tambur és a homlokzatkiképzés sokkal ritkább. Siesbachban

26 (2. ábra 4.) és Biliben

27 építettek ugyan lábazatot és tamburt, de homlokzatot alig. A római mintára épült halomsíroknál az elemek felhasználását illetően voltak bizonyos eltérések is. Míg egyesek igen magas színvonalat képviseltek és nagy körültekintéssel készültek, addig a külső elemek jelentéktelenek maradtak és nem érték el a többi elem színvonalát. A balácai síremlék valamennyi építészeti eleme azonosan jó kivitelezett volt és kiegyensúlyozott összhangban állt egymással. 4. A homlokzat kiképzése Minden építmény elengedhetetlen jellemzője homlokzata. A homlokzat lábazatból, falfelületből és zárópárkányból áll. A lábazatból és a párkányzatból kiszámítható a falmagasság, amelynek pontos méretét a fennmaradt építészeti elemek, mint pl. az oszlopok híján, csak kikövetkeztetni lehet. A balácai halomsír homlokzatának minimális magasságát a síroltároknak a legfelső lépcsőre javasolt felhelyezése szabta meg. Mivel nincs alternatív javaslat a síroltárok felállítására, különösen az oltárutánzatok elhelyezésére, nagyon nehéz a homlokzat javasolt magasságát kétségbe vonni. A provinciákban feltárt „körsírok" (Rundgräber) homlokzatának kiképzésére csak egy, igen szerény, összehasonlításra alkalmas példát említhetünk: a Bonni Tartományi Múzeum udvarán rekonstruált síremléket

28 Nickenichből (d 7 m). A 2. ábrán bemutatott síremlékek szemléltetik a balácai tumulus helyét az itáliai előképek, amelyekre jellemző a síremléket uraló, részben túl magasnak ható homlokzat, és a homlokzat nélküli provinciális halomsírok között. Méreteivel és építészeti kiképzésével a balácai halomsír valóban egyedülállónak mondható. 5. Az építmény és környezete Tudatosan létesített építmény nem létezik önmagában, hanem kapcsolódik környezetéhez. Magas civilizációs igényeket támasztó építészet jellemzője, hogy az építmény és annak elemei egy adott jelentésstruktúrát tükröznek, vagyis szociális célkitűzéseket, mint pl. az építtető önmegvalósítását," vagy az építmény és az azt körülvevő táj közötti kapcsolatot.

30 Az északi tartományokban csak néhány esetben mutatható ki olyan szoros kapcsolat a település és a síremlék között, mint az a balácai villa és temetkezési hely között tapasztalható. A Newel villájának

31 például volt négy halmot befogadó saját sírkertje. A tumulusokat egymás mellett szorosan úgy helyezték el, hogy közülük egyik sem ké-