K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

GABLER DÉNES: A balácai terra sigillaták 2.

VBMLtsz.: 86.10.314. Kora: II. sz. második fele-III. sz. eleje Lh.: I./l/D. szelvény, -70-93 cm között 60. Csésze szájrésze, belső oldalán bevájt horizontális vonallal. Szá.: 9 cm. (5. ábra 10.) Rheinzaberni áru VBMLtsz.: 86.10.408. Kora: II. sz. második fele-III. sz. eleje Lh.: I./l/E. szelvény, felső kevert réteg alja Drag.36 formájú tálka 61. Tálka pereme, ezen barbotin technikával felvitt borostyánlevél szára. Délgalliai áru VBM Ltsz.: 88.1.985. Kora: Flavius-Traianus Lh.: I./4. helyiség, 5. szelvény, felső törmelékréteg és kevert föld Déch.72 formájú palack 62. Vállrész töredéke. Oldalát sűrű, finom rovátkolás (Rädchenverzierung) díszíti - vö. Hermet 4/8 = 90/3. Lud. VSe (5. ábra 11.) Rheinzaberni áru VBMLtsz.: 86.10.196. Kora: II. sz. második fele Lh.: I./l/D. szelvény, felső kevert réteg Drag.39 formájú tálca (lanx) 63. ívelt fogólap töredéke - vö. Lud. 5 Oa = Oswald-Pryce pl. LVII. 6; Ruprechtsberger Taf.39,3; Balácai Közi. 1, 123, Nr. 32. (6. ábra.) Rheinzaberni áru VBMLtsz.: 87.1.133. Kora: II. sz. második fele-III. sz. első harmada Lh.: I./3/B. szelvény, -40-64 cm között Drag.43 formájú dörzstál (mortarium) 64. Dörzstál oldaltöredéke. Vö. Lud.5. RSa = Oswald-Pryce pl. 73,5. Rheinzaberni áru VBM Ltsz.: 86.10.316. Kora: II. sz. második fele-III. sz. első harmada Lh.: I./l/D. szelvény, -70-93 cm között A leletanyagban jelentős az észak-itáliai sigillaták aránya; a feldolgozásba bevont 152 sigillata közül 6, esetleg 8 itáliai darab található. (A töredékek alapján nem határozható meg egyértelműen az edények száma, de valószínűbb, hogy 6 tálkához tartoztak.) Ez azt jelenti, hogy a teljes anyag 4%-a észak-itáliai importáru, ami a korábbi leletanyagban megfigyelhető arányhoz (1%) viszonyítva arra utal, hogy az itáliai kereskedelmi kapcsolatok nem lehettek jelentéktelenek Baláca esetében sem. Valamennyi itáliai darab a későbbi Drag.35/36 formákhoz sorolható; ezzel a típussal, annak keltezésével, elterjedésével fenti tanulmányunkban foglalkoztunk,

1 ezért itt a bővebb tipológiai-kronológiai elemzéstől eltekintünk. A korai itáliai (Domitianus-Trajanus kori) áru a villa udvarán húzott szelvényekben gyakori (3-4, 6. sz. darabok), ezenkívül a 8. helyiségben található mozaik alapozásából kerültek elő. Jelenlétük,