Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

27 kerekű szekér. A felgyalogolás is nagyon fáradságos, de a kiállott fáradalmakért bő kárpótlást nyújt az a megragadóan szép kilátás, mely a dombtetőről nyilik. Délen a kanyargó Alpheios-völgy mögött kéklenek a triphiliai erdős halmok, keleti irányban Árkádia kopár sziklái láthatók, az észak felé tekintő előtt az Erymanthos hegység zárja el a szemhatárt, nyugaton az ioni tenger kék vizéből kiemelkedő Zante szigete egésziti ki a festői képet. A domboldalban és az alant elterülő sikságon Görögországban ritka dus tenyészet uralkodik. Nagy kiterjedésű szántóföldek sárga zabkalászai között olajfák zöldelnek ; kaktus-sövénynyel elkülönzött aprószőlő-táblák és zöldséges kertek dőlnek a Kladeos partjára. Öszvérek és szamarak czipelgetik a hátukra rakott kalászfej- kötegeket, a zöldséges kosár alatt meggörnyedve ballag a meredek dombokon az elisi földműves. Kecskék legelésznek a lesült földeken és pásztoruk könyökére dőlve pihen a fenyii szerény árnyékában. A dombról lejövet egy kis csárdánál állapodik meg az utas, melynek homlokára nagy betűkkel van felirva : -ENO/IOXEION \H 3APXAIA 'OAYMTIIA. Egy nagyobb és néhány kisebb, közönséges butorozásu szobából áll az egész vendéglő helyiség, melynek sem konyhájáról, sem gyantával erősitett drága boráról nem lehet sok dicséretest mondani. Az ásatások idején épült, és a munkások innen nyerték élelmezésüket. E vendéglőtől délkeleti irányban tartva, tüskével és bozóttal benőtt, kavicsos földön keresztül néhány perez alatt a kiásott Olympia helyére érkezünk és csodálattal eltelve szemlélhetjük a hajdankor alkotásainak még romjaiban is nagyszerű maradványait.