Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

24 A fogadtatást lakoma követte, mely alatt a fuvolyák és cziterák lágy hangjai mellett felhangzottak az epinikiák, mestermüvei azon ihletett költőknek, kik Olympiában a győző kíséretéhez csatlakoztak. Egy évezerednél hosszabb időn át folytak Olympia területén a versenyjátékok ; de régi fényök, nagy jelentőségűk a görög államok hanyatlásával csökkent. A hatalmas római uralom, főleg a császárok korában, emelte ugyan külső pompájukat, de a régi hellén lelkesedést nem tudta már többé felébreszteni a szabadságtipró hatalom bőkezűsége. Olympia a római hóditás óta csak emlék volt, emléke a hellén nép hajdani nagyságának. Hol egykor magasztos czélok gyűjtötték össze a szabadok seregét, később barbár kontárok szolgálták a nagyok szeszélyeit és az élvhajhászó tömeg köznapi vágyait. De azért e hely mindaddig szent maradt a görögök előtt, mig ősi vallásukat a terjedő kereszténység el nem sodorta. Amint kialudtak az istenek oltárain az áldozatok lángjai, s a vonagló Róma is meghódolt a kereszt hatalma előtt, Olympia teréről is eltűnt az élénkség, némává lett egykor zajos vidéke. Mult az idő, és még alig mohosodtak be a hatalmas épületek szebbnél szebb oszlopai, a letűnt évszázadok még alig hagytak nyomot a hellén szobrászat remek alkotásain, midőn vándorútra keltek a népek rajai és tüzzel-vassal pusztítottak mindent, ami utjokba került. Alarich góthjai, a hírhedt vandalok és a kíméletlen szlávhordák egymás után lepték el a görög földet és romboló dühöket Olympia sem kerülhette el. Classicus kincsei nagy részben barbárok zsákmányává lettek; a mit pedig megkímélt a duló tömeg, az elemi csapásoknak esett áldozatul. A népvándorlás idején ismételt földrengések érték Olym-