Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

25 piát. összeroskadtak az istenek templomai, darabokra hullottak szét oszlopaik, elnyelte a föld a szobrok és oltárok maradványait. Eltűntek a gátok, és Olympia földjén a megdagadt Kladeos habjai keltek versenyre a megáradt Alpheios pusztító hullámaival. A lerakodott iszap és a halmok omladékai vastag földréteggel vonták be területét, durva bozót, szúrós tövis verte fel kavicsos talaját. Évszázadok multak el e kietlen sik felett és a multak szeretete sokáig nem tudott érdeklődést kelteni a földboritotta romok iránt. A leigázott Görögország csak jövőjén tűnődött ; a fegyverek örökös csörgése között múltjára gondolni nem volt ideje. A bolgár és török zsarnokság érzéketlenségén még a kapzsiság sem vett erőt, s csak a müveit nyugatnak jutott a szép feladat, hogy Hellász szent emlékeit felkutassa és az utókor számára megmentse. i Az Olympia területén eszközlendő kutatás szükséges voltát még a mult században erélyesen hangoztatták az angol tudományos körök ; a nélkül azonban, hogy a lelkes figyelmeztetések- és tervezgetéseknél tovább juthattak volna. 182g- és 1830-ban egy franczia vállalkozókból alakult társaság több hetet töltött Olympiában, és ezen idő alatt eszközölt kutatásai szép eredményéről a louvre gazdag olympiai gyűjteménye méltán tanuskodhatik. Legnagyobb szabású és eredményeiben is leggazdagabb volt az a kutatás, mely a fáradhatatlan buzgalmu Curtius Ernő sürgetéseire, a német császári kormány áldozatkészségével 1875-ben indult meg. A német kormány hosszas alkudozások után a görög kormánynyal megkötvén az egyezséget, a jelzett év szeptember havában egy archeologusok- és müépitőkből alakított bizottság felügyelete, illetőleg