Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

BURÁNY Gergely: Az itáliai élelmezési táblák és egy savariai magtármegtöltési feliratos kő

47 egy asszony felé kiterjeszti, ki gyermeket hord karjain, vagy pedig egy asszony térdel előtte, mig a kis gyermek feléje terjeszti kezeit. A történeti adatok bizonyítják, hogy a szegény fiuk és leányok segélyezésére és neveltetésére bizonyos évi összegeket adott, melyeket ingatlanokkal biró magánemberekre bizott kölcsönképen, a kik azután kötelezték magukat, hogy a kamatokat évenkint pontosan lefizetik azoknak, a kik a különböző városokban szegény gyermekek nevelésére vállalkoztak. Némelyek úgy vélekednek, hogy a császár a vidéki városokat kötelezte ezen ajándék fizetésére, azonban ezen felfogás ellenkezik az irőkkal és felirati bizonyítékokkal, melyekből tudjuk, hogy a kérdéses segélyt maga a császár szolgáltatta vary pénzben vagy terményben. Voltak ugyan magán emberek is, kik a fejedelem e szép példáján buzdúlva,. szintén nagy összegeket vagy nagy mennyiségű gabonát ajándékoztak e nemes czélra, mint az ifjabb Plinius írja magáról, hogy szülővárosában Comóban egy iskola alapításához a költség egyharmadával és egy könyvtárral járult és hogy 180 gyermek élelmezéséről gondoskodott. Azon emlékek, melyek részletesebb tudósításokat nyújtanak Traján bőkezűségéről, valamint azok számáról, a kik azon jótéteményekben részesültek, két bronztáblába vésett feliratok, melyek régi romok között találtattak. A mult század közepén a piacenzai Macinesso közelében két földmivelő szántás körzben több darabra törve nagy táblát talált latin felirattal. Plinius szerint e helyen az ókorban Velleia város állott, mely hegyomlás következtében eltemettetett. Ugyanazon helyen, a hol a kérdéses tábla volt, 1760 ban a városi elöljárók ásatás alkalmával ráakadtak a fórumra, Juppiter templomára, egy basilikára, s több oly épületrészre, melyekből következtetni lehet, hogy Velleia a birodalom jelentékenyebb városai egyikének tartatott. Ráakadtak az utak nyomaira, találtak művészi kezekből kikerült bronz és márvány szobrokat. A másik táblát Campollataróban