Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884

BURÁNY Gergely: A római építészet befolyása a keresztény templomépítészetre

28 zetesség, a melylyel a keresztény építészet ezen rendszert követi, s mostantól kezdve a különböző magasságoknak egy és ugyanazon alapon való létesítését illetőleg annak feltétlenül elismerte követelményét. Ez által nyílott meg az ókeresztény építészetnek, mely az antik technika összes előnyeit megtartotta, nagyszerű jövő. Már Constantin kora óta észlelhető a következetesség. A basilika úgy, a mint a keresztény használatba átment, valószínűleg folyton lapos fapadozattal volt összekötve. Megfejthetetlen, hogy azon formát, noha általában a további fejlesztésre nagyon alkalmas, csak a középkorban kezdették összekötni íves boltozattal, holott e legrégibb rotunda templomok között vannak példák boltozatos építésre. Természetesen az olyan egyszerű alak, mint a minő a római Pantheoné, inkább csak keresztelő-kápolnákra volt alkalmas, de semmi esetre sem nagy egyházi gyülekezetek számára. Itt is szükséges volt az átalakítás, de, hogy miképen jutottak a keresztény építészek céljukhoz, arra adataink nincsenek. Tény azonban, hogy a leghatározottabb újítás már a negyedik század egy épületében megvolt. Ez Constantia sírboltja, mely kerek épület, azonban a kupola már nem magán á körfalon nyugszik, mint Pantheonnál, hanem oszlopok tartják, melyek hasonlóképen korszerűen vannak felállítva a rotundán belül. Ez által egy körfolyosó származik, mely a basilika mellékhajóinak felel meg. A basilika-mintának ezen a kerek épületre való átvitelével a keresztény építészet megtette az első önálló lépést. Újításai mostantól fogva nem csupán alaki tekintetben jeleznek elválást az antik hagyománytól, hanem technikai tekintetben is figyelemre méltó kiinduló pontját képezik az önálló fejlődésnek. Míg végre a kelet építészete ezen fejlődésben megteszi a második lépést a kupolával. Ezt megtaláljuk Sophia templomában Constantinápolyban, a melyet Justinian építtetett 532 — 537-ig minden képzelhető pompával felékesítve és első remeke az úgy nevezett byzanzi építészetnek. Mostantól