Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
BUBICS Ede: A római postaügy történelmi fejlődése
45 átni. Nem csoda, hiszen bekövetkezett a demoralizatió, a viszoiyos bizalmatlanság ragályos kora. Mig Constantin elődje Diocletián. a hagyományhoz hiven, a artományi helytartóknak mindenekelőtt azon jogot megadta, hogy itazásaiknál, különösen Rómából a provincziákba, a postát hasztál hassák, Nagy Constantin ennél is tovább terjeszkedett és nem isak saját személyére nézve nagyban használta a postát, hanem litüntetett egyéneknek és kiszolgált katonáknak is rendelkezésökre bocsátotta. Ennélfogva ő ugyan számos törvény által sokat tett i posták kifejlődésére nézve, azonban ó is csak a régi elv mellett naradt, a mennyiben a postát főleg az állami szolgálat el< nyére jasználta. Ha néhány törvényeiben meglátszik is az igyekezet a cö/.hasznot a posta által előmozdítani, ő azt mégis csak azért tette, nert a földmivelés és a közlekedés nyomorult állapota és a folyonos zavargások által tönkre jutott vidéki falusi népség helyzete ura mintegy kényszeritette. Mindenekelőtt azon rendeletet adta ki, hogy ujonczok, lovak, iscusi pénzek, élelmi készletek, s mindazon tárgyak, melyek a íadsereg, vagy a provincziák kormányzásával megbizott főbb livatalnokok számára rendeltettek, a cursus publicus által szállíttatnak Rómából a tartományokba, vagy ezekből viszont a fővárosba. Ezen tárgyak mind a status tulajdona lévén, csak az íllam által létesített posta által kellett is őket továbbítani. Ezt ibból lehet következtetni, hogy ezen dolgok elintézése az úgynevezett prosemtor-okat (tovaszállitást intézőket) éltette. Említést tesz erről különösen egyik törvény, midőn species largitionum aevezet alatt a császári íiseus illető tárgyakat előszámlálja. Az átvonuló katonai csapatok számára ugyan azon mód szerint rendelte előállítani málhás lovakat — equi agminales — valamint a posta számára, tehát a podgyász elszállitasára. Hiszen a cursus publicus főleg a hadsereg érdekében volt hivatva szolgálni. 1) De más tekintetekben is kitűnik Constantin császárnak törvényhozási te.ékenysége a postát illetőleg. Rendeletet bocsátott ki ugyanis 315. évben Kr. u., miszerint szántással elfoglalt ökröket e cursus publicus szolgálatára felhasználni nem szabad, s ezen törvény áthágóit feleletre vonni, ha magas állású egyének voltak, neki feljelenteni kell. 2) Azt mondja : az illető várakozzon addig, mig a postakezelő oly ökröket tud előteremteni, melyek nincsenek az eke elé fogva. Ezen szigorú rendeletből \ilágo-an kitűnik, hogy e tekintetben az utazók, talán épen magas állású férfiak utazási utalványaikkal gyakran nagyon is visszaéltek. Megtiltotta továbbá a bot használatát, nehogy a megindulásnál a vontató állatokat az illető hajtók egész gyorsfutásra kényszerithessék, megengedte azonban, hogy azokat vesszővel, vagy a végén kis tüskével ellátott ostorral (flagellum) hajthassák. E rendelet ellen vétkezőket megbüntetni, bírságolni, s ilyeneket elnéző postahivatal1) Gibbon, A róm. birod. hauyat. 3, 14. 2) Cod Yheod. 5, 1.