Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
BUBICS Ede: A római postaügy történelmi fejlődése
40 tartottak az államra nézve, amennyiben ezek nem annyira a forgalom, mint a légióknak szükség szerinti gyors küldetése végett épültek. Ily viszonyok között az első imperátor elegendő készletet talált tervei kivitelére még a mult időkből, melyekhez még oly utakat készíttetett, minőket a szándékának kivitelére czélszeriinek talált. Bármilyen indokok vezették az imperatort ez érdemű terceiben a jó siker még is növelte az alattvalók vagyonosodását a folytonosan növekvő forgalom következtében. Czélszerü rendeletei által a közlekedési intézményt gyakorlatiabbá tette, miáltal utódainak életrevaló kormányzási eszközt hagyott hátra. Svetonius 1), Augustus biographusa, megemlíti, hogy Augustus a katonai -utakon kisebb távolságokra eleinte ifjakat, később fogatokat állitott, hogy a nagy kiterjedésű tartományokban előforduló eseményekről a tudositásokat minél hamarább kézhez vehesse. Minthogy, amint már említettük, a levélhordók és futárok már úgyis egy külön osztályt (czéhet) képeztek Rómában, ő tehát ezen egyletet uj tagokkal megszaporította, és fiatal embereket alkalmazott, kik parancsait a helytartóknak gyorsan megvitték s viszont azok hivatalos jelentéseit Rómába meghozták. Később fogatokat rendelt, melyek vagy a kiküldött hivatalnokokat vagy még nagyobb gyorsaság végett az állomásokon felállított gyalogküldönczöket szállították. Az imperátor azonban ismét takarékosságánál fogva az állomási helyeken bizonyos egyéneket — birtokosokat — szemeltetett, kik csekély kárpótlás mellett e terhet elvállalni köteleztettek, mely később — mint látni fogjuk — valóságos nyomasztó teherré lett Az államcsíny akkor épen olyan divatban volt, mint napjainkban, nem csodálhatjuk tehát, ha az ármány s hatalom által a trónra jutott Augustus magát még nem elegendő biztosságban érezvén, a levert köztársasági párt ellen magát minden uton-módon biztosítani s az alattomban még forrongó köztársasági érzelmek kitörését elnyomni igyekezett. E czélra felhasználta a katonai utakat, a mennyiben némileg magát mint censor viarum (ma közlekedési ministernek hívják) saját felügyelete alá vette az összes utak kezelését és azokról teendő bejelentéseket. így például az olaszországi hires flaminiai ut (via Flaniinia) kezelése végett két seg.'det rendelt (curatores viarum), kik parancsait teljesiték. Ezen önhatalmú rendelkezés folytán az uj intézményt állami czéljainak egészen alárendelte, mi által nem csak legjobb alkalma volt rendeleteit hivatalnokaival gyorsan tudatni, hanem az intézményt mint policialis közeget, az uralma ellen szított roszakaratu tervezetek felfödözésére is érvényesíteni. Ugy látszik a kémek osztályát már a császárság első idejében szervezték, mely a későbbi századokban curiosi (kíváncsiak) elnevezés alatt oly rémületesen működött. — Svetonius tudósításaihoz hasonlóan nyilatkozik a későbbi korú byzanti történész Procopius 2) midőn az első "római császárok terveit és 1) Svetonius Octav 49 igy szól: Juvenes primo modico intervallo, per viae militares, dehinc vetricula disposuit, 2) Procopius Annál. 30, 165, 1.
