Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története
16 Az egész küludvart, kertet, kőbástya kerítette. A templom udvarában észak felöl nepomuki sz. János köképszobra állott. A zárdát terjedelmes gyümölcsöskert, Cöelédlak, istálók, 30 hold rétség, halastó és e melletti malom környezték. A nedves talajú zárda aiatt pincze nem volt, erre 1748-ban gróf Zichy Ferencz püspök-uraság adott a temető domb mellett helyiséget, ') hová három folyosós nagy pinczét építettek, azokat három helyen levő sz döjöki\d somlói, fényesházi és rokolányinak nevezték. Ily állapotban volt a zárda a szerzet eitöröltetéseig. A kolostornak hajdani jószágaiból a visszatért szerzeteseknek csak az jött birtokába, amit a győri püspökség mint alapító és helybeli földesúr ideiglenesen lefoglalt. Ezek voltak a tüskevári hatáibeli fuldek, rét, halastó, inaló inhelyiség és Somlón 40 kapás szólj; továbbá Tornán tíara Miklós adományozta 12 hold föld, de ezt Varjas István eis » plébános, noha a pálosok kö/,ul volt, mégis a szerzettől a plébánia részére saját pénzén kivallotta.Ez azon véleményre vezet, mely szerint állithatjuk, hogy (iara Miklós alapítványát a pálosok a Tornán létezett plébánia ellátásáért bírták; miután pedig Varjas idejében Torna a tüskevári plébánia fiókközségévé lett, e plébánia javadalmává kellett válnia. Ennek begyőzésére igen biztos adatai lehettek Varjasnak, hogy sa.át szerzete ellen az ügyet kivihette. A többi ősi alapítványi birtokok miként kallódtak szét, azt fellebb az első fejezetben láttuk. Azonban Fejér Pál tartom yayi fonok fáradozása folytán királyi adoinányozas utján az ereuyei. örniényesi, vázsonyi elpusztult zárdák birtokaiból a tüskevári kolostor egyes jószágokat nyert; ilyenek vajának Veszprém megyében Dobrony, Vasban Karakó, Zalában Fényesháza, Kis-Vásárhely, Rokolány. 3) Einlitve volt már, hogy a rendtagok Tüskevárra jövetele után azounal a lelkipásztorkodás terén kezdtek működni. Bizonyítja ezt a plébániának első anyakönyve, melynek czimlapja e következ •: „ L a u d e t u r Jesus Christus! Liber Baptismalis. De Baptisatis et Ma tri inon io iunctis. Ab anno 17 10 die vero 15. Julii inchoatus. A d m in i s t r a n t e P a r o c h i a m h a n c T ü s k e v á r i e n s e m P. E u s e b i o Badoványi, 0 r d i n i s S. Pauli p r i m i E r emitae, Provinciáé Hungáriáé D e f i n i t o r e, cum socio V. P. Benedicto Kalatótzy." — E feliratot a Veszprém meg\ei schematisinussal egybevetve, chronologicus ellenmondás látszik ; mert az anyakönyvi felirat szerint 1719-ben már a tüskevári plébánia állott volna, holott a Schematismus annak alapítását 1731-re teszi. De ezen ellenmondás megszűnik, mihelyt átgondoljuk, hogy a pálosok visszajövetele idejében "a hajdani jenói plébániára vonatkozó jogukat érvényesítvén, annak nyomán lelkészkedtek, amint az anyakönyvek mutatják, nemcsak itt helyben, hanem a szomszédos 8—10 helységre is kihatva; azonban később 1) Plébánia és községi ir.itok 2) Plébánia iratai 3) Rupp, Helyrajzi tört. I. köt. 1.
