Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

17 kivált Károlyi Ivrincz gy.'ri püspök-helynöknek hivatalos egyház­látogatása után a tüske\ ári plébania canonice 1731-ben megalapit­tatván, az itteni pálosok vagy XXII. Jáuos pápától nyert jog folytán, vagy világi papok hiányában lelkészkedtek; tüskevári első plébánossá Varjas István, pálosrendü áldozár választatott, ki 1732-ik év elején „parochus"' ezimmel irja magát az anya­könyvbe. Jele, íiogy az előbbiek csak ideiglenes administratorok valának, ő pedig a főpásztortól canonica investitiot nyert és mint ilyen elmozdithatlan volt, s valóban 1759-ig plébánosi hiva­talát viselte. Utódja Farkas Antal szintén pálosrendü volt és 1758-ik év julius 7-én az anyakönyvbe magát paroehusnak irja, mit ugyancsak vastag vonallal szembetiinőleg jelez. Kilencz évig volt itt helybeu plébános, mely idő alatt gróf Zichy Ferenc-z kegyúr és megyei f pásztor 1767-ben külön plébánia-templomot, következő évben pedig uj plébánialakot építtetett, ekkor a pálos­rendü Farkas Antal plébánost hiva alától felmenté, s Teutt'el Kajetán világi papot nevezte ki plébánossá. Tévesen mondja tehát Rupp: „a plébániának a kolostorhoz i visszacsatoitatása már 17ü7-ben elrendeltetett," 1) mert a tüskevári plébánia 1731-ben felállíttatván, a két első plébános a pálosok közül választatott ; így 1767-ben nem kellett a plébániát a kolostorhoz visszacsatolni, mert addig úgyis hozzátartozott; hanem a szerzet é'p e n a plébániának a kolostortól való el­választása miatt szólhatott fel a püspöknél, s ennek nyomait találhatta Rupp a kútfőül használt levéltárban. De a félszólás hasztalan volt, mert az em­iitett év óta, habár a pálosok zárdája itt helyben szerzetesekkel népesítve vala, mégis a rend eltöróltetéseig három világi pap lett egymás után plébánossá kinevezve. Különben a pálosoknak a helybeli hitélet emelése tekinteté­ben nagy érdemeik vannak. Míg a plébániát gond viselték, elég protestánst megtértettek, vallásos társulatokat alapítottak, 2) a plébánosok mellett segédkeztek Míg káplánság nem alapíttatott es a plébános a íiókközségekbe sorinísetartás végett kiment, a pálosok az anyahelyben szolgáltak. Az ifjúságot iskolázásra ser­kentették, aprólékos ajándékok osztogatásával édesgették. 3) Ennek köszönhető hogy itt helyben a legöregebbek is tudtak irni olvasni. Nem kevesebb jó hatással voltak a községre anyagi tekintetben, mert folytonosan építkezvén, a népnek pénzkeresete egyaránt volt, a szerzetesek niiatt. különféle iparosok telepedtek ide^'a müf'ara­gás pedig a nép közé kiáradt, máig láthatni székeket, melyek­bármely uri terembe beillenek és ezek készítői a szerzetesektói tanulták a szép faragást. 1) Kupp, helyrajzi tört. I köt 294 1. 2) Anyakönyvek Can visít, és Sívoréuyi Aiuoeuit Eccl. Huug fasc. VI 3) Hagyomány. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom