Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: Fölirattanulmányok. VII. Két germánnevü sírkő

61 Valentinján szintén avval kezdte, hogy a quad földön a quadok megkérdezése nélkül váracsokat épittetett. A quadok e miatt aggódni kezdtek, de Marcellinus, akkoriban Pannónia Valeria helytartója, röviden akarván a dologgal végezni, a quadok fejedelmét barátságos tanácskozásra Saváriába e vagy Carnuntumba, az nincs feljegyezve, áthivatta és a hazatérőt hűtlenül orozva meggyilkoltatta. E gyalázatos tetten a quadok felbőszülvén, áttörtek a Dunán (374. Kr. u.) a szép Carnuntumot (Petronell) földig lerombolták s felső Pannónia nagy részét, talán Savária vidékét is, vidékét mondjuk, mert az erős bástyákkal körülvett Savaria utóbb még a hunok első megrohanásának is sikeresen tudott ellenállani, — elpusztították. S habár e miatt Valentinián császár tűzzel vassal járta is be a quad földet, ugy, hogy a quadok békéért kényszerültek esedezni, mégis a quadok azon meggyőződésre jutottak, hogy Rómát is a gaztettért meg lehet büntetni, ők Rómát egyszer gyöngének látták, és éppen Róma gyöngeségébe vetett hitök vitte ezen talajon át mindazon csapatokat Italiába, melyek a római világbirodalmat tönkre tették. A quadok a negyedik század vége felé eltűnnek a történelemből, meglehet, hogy az ekkor már a római birodalomban nagy hullámokat vető góth árba szakadtak. Az ötödik század elején egy góth törzs, a rugiok, foglalta el területöket nemcsak, hanem Pannónia éjszaki széleit is, s ez ország tólök Rugilandnak neveztetett. FelsőPannonia többi részeibe 454-ben Marcianus császár a keleti góthok egy ágát fogadta be, kik három fivér uralkodása alatt állottak. A Lajtha és Rába közti részt birta Waldimir, a Balaton mellékét Theodomir, és a kettő közé eső területet pedig Widimir. Ezek ugyan a hunok hűbéresei is voltak, és a catalauni mezőn törzsrokonaik, a nyugati góthok ellen harczoltak, de Attila halála után ók