Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: A történelem előtti kor Vasmegyében

72 csoportokban egymástól hol kisebb, hol nagyobb távolban voltak elhelyezve, azt tartjuk, hogy azok egy-egy család gunyhója helyét jelelik meg, mely a másfélméter mélységű bemetszésről Ítélve, csak putrik lehettek. Egyébb agyagtárgyakból több rendbeli, leginkább már törött gombolyitó, néhány 8 cm. átmérőjüfehér és közepén átfúrt korong, kúpok, azonfelül két csinos, ép, fekete, szabadkézzel dolgozott füles pohárka, melyek közül az egyik sima, a másik vonaldíszes és csücskös kidomborított alsó részszel bir, nemkülönben egy csonka graphitmerő és egy égetett agyagból készült kanálka kerültek napszinre. A nem nagyszámú de egyet kivéve ép csiszolt kőeszközök, (vésők és gyaluk) közül különösen kiemelendőnek tartom azon hosszúkás, tömör négyszöget képező, finomul átfúrt kékeszöld buzogány-gombot, inkább harczkalapácsot, melyet e lelhely adott. E lelhely azonban korán sincs még egészen kiaknázva. Hosszant nyúlik az még keletre a téglagyár mögött fekvő földeken keresztül, és nyugatra egész a szőlőkig, de a további kutatást a birtokviszonyok még eddig nem engedték meg. A téglagyár birtokosa megmutatta nekünk telkén, illetőleg a már kiásott agyaggödörben azon helyet, hol ezelőtt hét évvel munkásai tizenöt csontvázat találtak egy más mellett. Hová lettek? — Porrá zúzva talán még valami sopronmegyei czukorgyárban föllelhetők volnának. Szombathely szomszédságában nyugotnakés éjszaknak húzódnak a neolithkori lelhp.lyek. Nyugatra Óladon, Ondódon és Dozmaton akadunk tüzpadokra. Az oladi tanya egy igen szép , nagy fejszét szolgáltatott, mely egy roppant nagy, lapos, fehér, de látszólagosan természetes képződménvü kovaék mellett hevert a hamurétegben. A cserepek és csonthulladékok itt sem hiányoztak, csakhogy figyelembe sem vétettek. Dozmaton pedig egy készülőiéiben lévő, félig átfúrt kigylakalapácscsal egyetemben egy