Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876
LIPP Vilmos: A történelem előtti kor Vasmegyében
73 igen kezdetleges készitményii s csak a napon megkeménykedett agyagkanál teletett a durva cserépdarabok között. Éjszakra pedig Jsöptén^ He rényben és Luk ácsházán tűntek fel csiszolt kőeszközök szórványosan a szentgáli tüzkószilánkák mellett és között, de hovatovább Kőszeg felé egészen megszűnnek. Ha abbeli feltevésünk, a melyből kiindultunk, t. i. hogy a neolithkori ember dél felől hatolt be megyénkbe, nem téves: akkor azt is kell constatálnunk, hogy az ujabb kőkor népének egy másik ága Zalamegyéből nyomult át a mi területünkre. Egyleti működésünk folytán ugyanis Zalamegyében is több neolithkori leihelyet fedeztünk fel, úgymint: Szepetneken, Szentgyörgyvölgyén, Zala-Apátiban, Nován. Ezek természetes folytatásaként kell tekintenünk azon neolithkori lelhelycsoportot, mely az Eger vár és Körmend közti területen egy tömör egészet képez. E leihelyek, melyek különben még szakszerüleg átkutatva nincsenek, hanem csak egyes csiszolt kőeszközök és durva cserépedények által lettek ismeretessé, déltől nyugatnak húzódó vonalt képeznek és az egymással többé kevésbé szomszédos Andrásta, Gerse, Saál, Nádasd, Szarvaskend, Nagy-Mizdó, Körmend és Német-Szecsód községek határában léteznek. Csak két-három tárgy az, mely innen a vasmegyei régiségtárba került, a leletek nagyobb része magánbirtokba ment át. Megemlítendő mégis a Körmenden talált buzogánygomb vagyis jobban mondva harczkalapács sötét kigylából, mely különös alkotása miatt kisded gyűjteményünk egyik díszét teszi ki. S evvel az ujabb kőkor tüneményeit is elsoroltuk volna, amennyiben azok Vasmegyét érintik. Ha szerényen be kell vallanunk, hogy az mindössze is kevés, azért az mégis valami, mégis némileg már alap, a melyen egyleti működésünk tovább építhet.