Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: Titkári jelentés

— 134 biztosan kimutatható lakhelyekkel birtak.*) E népnek ága volt minden bizonnyal a kőszeg-rohonczi hegyi vidéket lakó népség, melyről mult évi jelentésünkben bővebben értekeztünk. Tény továbbá az is, hogy a keltek és germánok, mint az árja népcsalád egyes elvált tagjai, Ázsiából vándoroltak be Európába, annak éjszaki részeit foglalták el, és innen nyomultak successive délfelé. Mikor történt a keltek és germánok bevándorlása, azt a történelemelőtti kor homálya sürü, áthatlan fátyollal borítja; de hogy ezerötszáz évvel Krisztus születése előtt már ezen egész terület lakókkal birt azt Livius XXXVIII. 16. 17. és Justin. XXIV. 4. bizonynyal szóbeli hagyomány után tett azon megjegyzéséből következtethetjük, hogy a mondott időben igen vérengző harczok folytak itt a későbbi bevándorlók, hihetőleg keltek és germánok és az őslakók között. E harczok az őslakók megsemmisültével vagy a győzőkbe való beolvadásával végződtek-e, egyáltalán nem tudatik. Tehát nem fogunk talán csalódni, ha a kőkort az őslakóknak, a bronz és var kort e vidéken a Krisztus előtt jóval ide bevándorolt keltek és germánoknak számítjuk be; mert az is tény, hogy a germánok, midőn először léptek fel a történetben, a cimber-teutoni közös expeditióban, 113-ban Krisztus előtt még bronz kardokkal harczoltak. A vaskorra nézve volna még némi megjegyzésünk Rég feltűnő volt már előttünk azon körülmény, hogy Vashegy, Egyházas- és Gyepüfüzes hegy völgy es vidékét a vassalak úgyszólván fölveti, holott ott vastermelésről, bányáról vagy hámorokról mitsem tudnak, de még hogy ilyesmi létezett volna is, sem természetben sem Írásban semmi nyoma. E rejtély most meg van fejtve. A mult őszkor a gyepüfüzesi erdőben vízlevezető csatorna ásatván. 2/s meternyi mélységben tíz sorjában egymásmelleit levő. egy meter magas s egy meter alapátmérőjü kerek kupidomu vaskohóra akadtak. E kohok ugylátszik minden egyes olvasztás alkalmából külön készíttettek, az olvasztás maga is csak köröskörül és a kohó alá mert a kohóknak alacsony lábaik is voltak — rakott tüz alá eszközöltethetett. Tekintve tehát ezen kohók kezdetleges alakját, tekintve a közel szomszédságban levő, különben már össze-visszaturt számos sirhalmot, azon meg yőződés jut érvényre nálunk, hopy itt a vaskornak egyik nevezetes nyilvánulásával — et nomine et omine — állunk szemben. *) E tényt, ha a körülmények engedik, barbár nevű föliratainirból szándékozunk legközelebb constatálni.