Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: Titkári jelentés

— 135 Ennyit a történetelőtti korról. A romai korszakot illetőleg folytattuk helyrajzi adatgyűjtésünket itt Szombathelyen, a mennyiie az a gyér ásatásoknál lehetséges volt. A megyében e korszakra nézve csak néhány hét előtt merült fel egy nevezetes mozzanat. Ugyanis a nem régiben leégett salfai templom újraépítés czéljából lebontatván, azon mindenesetre meglepő tény derült ki, hogy ezen egész templom majdnem kivétel nélkül romai téglákból volt épitve. Ezen templom első építkezése a XV. századba esett, átidomittatása a mult századba. Világos, Hogy a szomszédságban valahol kellett még a XV. században egy nagyszerű romai romnak léteznie, honnan e sok anyagot nyerték. Összeköttetésben van-e ezen tény a söpteí romai castrummal, vagy még közelebb kell e valahol e téglabányát keresnünk, azt a legközelebbi tüzetes kutatásaink fogják, ha lehet, kideríteni A népvándorlás korszakából, mely az ó és középkort összecsatoló lánczszemet képezi, a bozsoki határban szántott ki egy földmives egy igen becses és értékes arany övcsatot, mely munkája után ítélve gót vagy avar lehet. Mihelyt az egylet körülményei engedni fogják, azon terület tüzetes átkutatás tárgyává fog tétetni. A középkor emlékeire nézve a törzskönyvi munkálatok kielégítő haladást mutathatnak fel. Áttérünk most azon nem középszerű eredményekre, melyek által a vasmegyei régiségtár mind mennyiség mind minőség tekintetében a mult egyleti évben gyarapodott nemcsak, hanem, mint vidéki muzeum, valóban tekintélyes és diszes átalakulást nyert. Csak röviden említve azon szaporodást, mely a kő-, bronzés vaskori gyűjteményeinket ha nem annyira számra, mind minőségre nézve érdekesebbekké tette, kiemelendőnek tartom először is romai tárgyainkat. Föliratos emlékeink öt uj fölirattal és egy katonai bronzdiplomával gazdagodtak. Ez utóbbi oly fontos tárgy, hogy annak külön czikket is szenteltünk. Figyelmet érdemel még azon romai elefántcsont domborfaragvány is, mely eltérve a görög művészet tiszta ideális formáitól, a romaiak vaskos, realistikus fölfogását leghüvebben tükrözteti vissza. Ugyanily müvü még azon bronz Silvanus-szobrocska is, melyet az előbbivel ugyanegy szombathelyi leihely szolgáltatott régiségtárunknak.