Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: A római köznép az első császárok alatt. Tanulmány

egy utcza vette nevezetét, továbbá az egyesült nőczipő s papucskészítők. A sütőczéhet Traján császár szervezte újra, ez is több ágra szakadt, melyek mindegyike a sütemények külön nemét készítette. A rézművesek czéhe üst-, kandelaber-, lámpás-,suly-, sisak-éspaizskészítőkreoszlott; avasművesek közös elnevezése alatt ott találjuk a lakatosokat, kés-, fejsze-, sarló- és kardkészítőket. A művészies munkák előállításával a mintázok, műöntők, csiszolók, aranyozok, szobrászok, ciseleurek foglalkoztak; — az ékszerészekhez tartoztak a gyöngyművesek, drágakőmetszők és csiszolók; az arany és ezüstműves-czéh mellett a gyürükészítők, aranyverők és aranyozok is külön czéhet alkottak. A munkafelosztás azonban tán sehol sem volt nagyobb, mint a tulajdonképeni műipar terén. A roppant, s a maga nemében páratlan műfényüzés hihetetlen tömegű productiót kívánt, mi azt eredményezte, hogy a műipar valóságos gyári modorban kezeltetett. Csak maga a falfestés, mint az a pompeji ásatásokból ismeretes, legalább is hatféle festő s mázoló iparágat tételez fel. A szobrászat, melynek legtöbb műhelye Rómában a kilenczedik regióban volt, nemcsak uj szobrok faragásával,hanem régiek átdolgozásával is foglalkozott, ezen átdolgozás alatt többnyire csak uj fejek felrakása értendő. 1) E nembeli külön iparágat képezett a síremlékek és géniuszok készítése, valamint a szines szoborszemek berakása is. Miután mindezen munkákhoz feles számmal rabszolgák is használtattak, a szoborművek rendkí­vüli olcsóságát nem csudálhatjuk. így a közönséges arczkép­szobrok fehér márványból 3000sestertiustól felfelé keltek el. 2) Ezen sokféle s kiterjedt forgalom lassanként a város legnépesebb utczáiban a házak előrészeit boltok, raktárak s műhelyekkel tömte meg, úgyannyira: hogy utóbb ezen utczákban még a közlekedés is fennakadt volna, ha a hatóság rendezőleg nem lép közbe. Az utczák egy része 1) Appián. B. C. III. 3. és Dig. XXXIV. 2, 14. 2) Egy sestertius körülbelül 7 ujkrajczár értékű volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom