Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 58 — tári helyiség pedig procuratoriává változtassék át ; a község ellenben tanácskozási teremül, a városház udvarának hátulsó részén levő harangozó szobáját használja. Ezen tervezett áthelyezés, ismeretlen okoknál fogva nem foganatosíttatott, s csak a 48-iki forradalom lezajlásával, midőn az alkotmányos közegek működése megszűnt, vándorolt a levéltár a község, vagy ktiltanács által eddig használt tágasb, kényelmesb terembe, hol azon időtől fogva a jelen pillanatig lelkiismeretes fölügyelet alatt őriztetik. Jelen helyisége a levéltárnak egy a város tanácstermének nyugatra nyiló ajtajával szemközt levő, vasajtóval elzárt, vas ablaktáblákkal és rácsokkal védett, elég világosságot nyújtó, délnek néző 3 ablakú, hoszukás négyszögű száraz szobából áll, mely tűzvész és betörés ellen kellő biz tonságot szolgáltat. Itt őriztetik az úgynevezett titkos levéltár is egy négyes zárral elcsukható, és 1734 ben készült vas szekrényben, mely ismét egy más rézszekrényt foglal magában. Á vasszekrény 4 kulcsa közül egyike a polgármesternél, három pedig külön egy egy tanácsnoknál van letéve, s csak együttes jelenlétükben zárható föl, a történetbuvár használatára azonban mindenkor a legszivesb előzékenységgel fölnyittatik. Ezen vasszekrény vagy titkos levéltár tartalmát a város legfontosabb szabadalomlevelei, okmányai és Kőszeg város 1532-iki török ostromának egyidejű kézirata képezi, melyek szopori Nagy Imre, volt ker. táblai ülnök által számról számra kivonattak, rendeztettek és csomagoltattak. A titkos levéltárban található szabadalomleveleknek és okmányoknak nagyobb része a város adó, s borkereskedés szabadságára, továbbá vámmentességére vonatkoznak, s 178 számmal 10 csomagba vannak összekötve. Ezek között a legfontosabb sza-