Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

59 badalomlevelek 1336. 1426. 1448. 1478. 1483. 1484. 1527. 1532. 1533. 1535. 1546. 1598 1600. 1609. 1623. 1647 és 1648-ról valók, mely évben Kőszeg a szabad királyi városok sorába emeltetett, és 1649-ről, midőn hazánkhoz visszacsatoltatván, mint királyi város törvénybe Iktattatott. Továbbá 1692. 1735. 1785 sat. mely okmányok részint a város régi szabadalmainak megerősítését. részint ujabbak adományozását tartalmazzák. A szekrényben ezenkívül egy bronz sarló, egyike azoknak, melyek 1841-benmájus 13-án a város mögött nyugatról emelkedő hegygerinczen, az úgynevezett ördögasztalánál (Teufelstisch) 44 példányban egymás mellé sorban helyezve, kőfejtés alkalmával egy szirtüregben Deikelmann Jakab és Schöck Márton kőszegi fuvaros gazdák által lelettek, továbbá a város pecsétnyomói külömböző időszakból, több emlékérem és egy a kulcsos városok jel vényéül szolgáló nagy kulcs őriztetnek. A titkos levéltár tartalmán kivül fülkés nyilt faszekrényekben láthatók a várostanács és község üléseinek 1573-ik évtől kezdett egész 1649-ik évi april hó 9-ik napjáig, mint Kőszegnek hazánkhoz lett vissza keblezése idejéig német nyelven, ezentúl pedig egész jelenkorunkig 2-ik József uralkodása, és a Bachkorszak évei kivételével magyar nyelven folytatott jegyzőkönyvei, a régiebbek részben ódonszerii ékitményii, aranylombozatu bekötésekben. Ezen, a város községi életét, viszontagságait, helyenkint az események benyomásai alatt részletesen rajzoló jegyzőkönyvek mellett nagy mennyiségben találhatók a város törvénykezésére, adóügyére, számadásaira, egyes családok birtok és jogi viszonyaira vonatkozó iratok; egy terjedelmes boszorkány per a mult század derekáról részletes tanúvallomásokkal, s egy szőlő könyv, melyben