Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Az egylet rövid története

Az egylet rövid története. Egyletünk első évi jelentését nem kezdhetjük meg alkalmasabb tárgygyal, mint ugyancsak egyletünk alakulása s eddigi fejlődése rövid történetével. Az eszme, melynek alapján egyletünk létesült, nem egészen uj. Előttünk volt Magyarlion több kisebb nagyobb városának dicséretes példája; élénk öntudatunkban forgott az, hogy Vasmegye, kivált Szombathely azon talaj, hol egy régiségtár hiánya leginkább érezhető. Alkalmunk volt hosszú évek során át tapasztalni, hogy a városunkba vetődött utazók vagy külföldi tudósok, ismerve Schön wiesner s Katancliich honi régiségeinket tárgyaló megbecsülhetlen műveit, ismerve nem csak a magyar nemzeti, hanem több külföldi muzeumokban elhelyezett szombathelyi műkincseket, legelőször is azon kérdéssel léptek föl : „hol a helyi muzeum ?" Mert lehetetlennek hitték, hogy, mig a külföld sok, régészeti szempontból területünknél jelentéktelenebb városkájának megvan a maga helyi gyűjteménye, ezt Vasmegye székhelyén, a hires Claudia Sa varia Augusta romjain épült városban ne találják föl! S pedig ugy volt, jó, hogy csak volt 5 szégyenpirral kénytelenittetünk ezen külföldieknek hátramaradásunkat bevallani, s vizen-sáron át kellett őket házrólházra vezetni, hogy itt egy eltorzított római faragványt lerajzolhassanak, ott egy bemeszelt nevezetes feliratot nagy ügy gyei-bajjal lemásolhassanak. E szégyent, a külföldiek e lealázólag szánakozó