Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Sümegi Pál: A vasi táj környezettörténete a jégkor végétől a császárkorig

nyomán ebben az időszakban a termelési feltételek éghajlati hatásra nehezebbé váltak, de nem csak az éghajlati feltételek nehezítették meg a termelő emberek életét, mert a termelési feltételek mind társadalmi, mind környezeti oldalról erőteljesen átalakultak. Ilyen környezeti változásnak kell tekintenünk, hogy a bronzkor második felében a növénymaradványok alapján az erőteljesebb növénytermesztés nyomán a szántóföldekhez, rétekhez, kertekhez kapcsolódó gyomvegetáció is fejlődésnek indult a bronzkor második felében. Ennek nyomán az újabb, úgynevezett második őskori növénytermesztési szint fejlődött ki, és az újkőkorban bevándorolt, megtelepedett és a rézkor során stabilizálódott gyomvegetáció is átalakult. Ezt a bronzkortól egészen a késő vaskorig fennmaradó újfajta gyomvegetációt keserűfüvek, aszat, tarlóvirág, veronikafélék, vetési-, keresztes-, háromszarvú- és tejoltó galajok, libatopfélék, szőrös- és cigány disznóparéjok, magyar imola, érdeslevelű csűdfű, lósóska, fodros-, tavi- és paréjlórum növények alkották. Ennek a gyomnövény szintnek a kifejlődését figyelték meg a Sopron-Krautacker, Gór-Kápolnadomb, Szombathely-Zanat régészeti feltárásokban, illetve a kemeneskápolnai, zanati pollenlelőhelyeken. A klimatikus változások, a termesztett növények területének növekedésével és fejlődésével átalakult gyomvegetáció átalakulása mellett több olyan innováció is kifejlődött a bronzkorban, amelyek a termelés társadalmi feltételeit alapvetően átformálták. Ilyen átalakulásnak tekinthető a speciális harci eszközök megjelenése (például páncélzat, pajzs és kard), amely nyomán egyértelműen a katonai arisztokrácia kifejlődése, a társadalmi piramis erőteljes tagolódása indult meg a bronzkor folyamán. Ennek nyomán olyan gazdasági és társadalmi centrumok kialakulása történt meg a Kárpát-medencében, közte a vasi területen (Velem-Szent Vid-hegy, CelldömölkSág hegy, Gór-Kápolnadomb), amelyek már igen jelentős terület lakosságát vonták ellenőrzésük alá, ennek nyomán a termelést folytató közösségek kiszolgáltatottsága erőteljesen megemelkedett. A bronzkori gazdasági és társadalmi mozgások hátterében a domesztikált ló és a keményebb fémeszközök okozta emberi közösségen belüli változások, a vezető réteg kiszélesedése és a kialakult katonai arisztokrácia igénye és egy jelentős népességszám-növekedés húzódott meg. A lakosságszám növekedésének lehetőségét a szélesedő társadalmi piramis, a központokhoz rendelhető katonaság kifejlődése, a kézműves réteg gyarapodása és ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági többletet előállító paraszti közösségek, valamint a mezőgazdasági és kézművesipari termékeket elosztó kereskedelmi közösségek létszámának növekedése teremtette meg. Ezen társadalmi folyamatok eredményeként az élelmiszertermelés és kereskedelem feltételei átalakultak, és a Kárpát-medencei népek a bronzkor végére a birodalom kialakítás határára kerültek, de az eddigi régészeti adatok alapján ekkor még a társadalmi fejlődésnek ezt a határvonalát nem lépték át. 208