Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Molnár Attila: A Nyugat-Dunántúl a vaskorban

ben kötött össze az egy nyelvcsaládhoz való tartozás és a kulturális hasonlóság. A19. században előkerült jelentős svájci lelőhely nyomán elnevezett La Téne-kultúra a Nyugati-Hallstatt területeken bontakozott ki a Kr. e. 5. században. Első elemei a keleti területeken a század második felében tűnnek fel - a korábbi kora vaskori népesség telepein megjelenő egy-egy idegen tárgy képében. Ennek az ún. LT A-horizontnak a leletei a Dunántúl területén elsősorban a Duna északi folyása mentén és Sopron környékén sűrűsödnek, épp ezért különösen fontosak a Velem-Szent Viden és immár hiteles ásatásból a séi telepen előkerült legkorábbi, még meglehetősen szórványos La Téne-tárgytípusok. Nagyobb arányú bevándorlás csak a Kr. e. 4. század első felében érte el a Kárpát-medencét, így Vas megye területét, ám az utóbbi területről közzétett leletanyag csekély száma egyelőre nem teszi lehetővé a korszak behatóbb tanulmányozását. Az elmúlt két évtizedben itt feltárt számos új lelőhely főként a középső La Téne-periódusba sorolható, és szerencsés módon ezek némelyike már közlésre is került, vagy a közeljövőben fog nyomtatásban megjelenni. Ezen túlmenően Ilon Gábor és régésztechnikus tanítványai révén intenzív topográfiai kutatások is folytak a régióban, Szilasi Attila Botondnak köszönhetően pedig elkészült Vas megye kelta lelőhelykatasztere is. Végezetül szót kell ejtenünk a kelta időszak utolsó periódusáról, amikor a korábbi, főként urnamezős eredetre visszavezethető erődített magaslati telepeken virágzó központok, egyfajta protourbanus települések jönnek létre - nem véletlen, hogy a Savaria Múzeum ma is álló állandó kiállítása részben a Velem-Szent Vid-i leletekre épül. Az említett lelőhely a Miske Kálmán által közzétett „harácsolt leleteknek" köszönhetően már a kutatás korai fázisában Európa-szerte ismertté vált, nem véletlen, hogy itt folytak a megye legfontosabb tervásatásai, előbb a 70-80-as években, majd közös franciamagyar szervezésben a 80-90-es évek fordulóján. Ennek a „városias" jellegű civilizációnak a kiépülése egyben a keltaság utolsó virágkora, amelynek hanyatlása részben belső, részben külső harcokhoz köthető, a kegyelemdöfést pedig a rómaiak pannóniai megjelenése adta meg, lezárva ezzel az őskor több évezredet átfogó történetét. 151