Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. A gutái „rekeszt" és a vizafogócége A „captura usonum" szó gyakran szerepel okleveleinkben, ahol vizafogócégét jelent. Ezt a tárgyat azonban mind a mai napig nem ismerjük. Herman Ottó is megemlíti könyvének okleveles anyagában, de sehol sem talál adatot arra, hogy tulajdonképpen milyen volt a magyar vizafogócége. Eszközünket tehát csak feltételes formában következőképpen határozza meg. „A székely czégéhez képest a magyar czége sokkal fejlettebb rekesztő halászszerszám, melynél egy cölöpökre fektetett gerenda fogta át a vizet s e gerendához támaszkodott a sűrű karóverés, mely a halak útját állotta; amelybe a halász a kamzsahálót beállította. Az alkotmány oly szilárd, hogy a halász a kapu fölött a gerendán foglalt állást s úgy tette be s emelte ki a hálót. Ezt a magyar czégét tartom én a történeti czégének, amely adomány tárgyát képezte; természete szerint alkalmatos volt arra, hogy nagy folyót átfoghasson, s az óriási vizát is az ember hatalmába kerítse. Tehát az okiratok értelmében 'captura usonum', azaz: vizafogó lehessen".

1 Történeti halászatunk - okiratos anyagunk szerint - két részre oszlik. Az egyik ismeretéhez adataink a főúri levelezésekből, királyi adománylevelekből és a főpapi javadalmak kimutatásából kapjuk, a másikhoz az egyes helységek tanácskönyveiből. Ha ilyen csoportosítás szerint vizsgáljuk okiratos anyagunkat, a történeti magyar halászat két fejezete alakul ki előttünk. Ennek alapján az egyik csoportot intézményes halászat, a másikat paraszthalászat szóval jelöljük. Az előbbi csoport nagyméretű építményekkel és gyalommal vagy öreghálóval dolgozott, az utóbbi eszközei főleg kétkezi szerszámok voltak.

2 Természetes, hogy az ilyenforma meghatározást csak mint kiindulópontot vehetjük alapul. A cégét, vejszet ma már csak paraszthalászaink használják, holott okleveleink alapján az intézményes halászat eszközei is voltak. Ez azonban leveleikből a halászzsákmány szabad árusításáról értesülünk.

3 A gutaiaknak adójukat szabad volt hallal fizetniök.

4 Az érdekvédelmi céhrendszer felbomlása után az eltűnő hivatásos halászok helyét a géppel dolgozó halászati vállalatok foglalták el. Ez azonban már egy kényszerű állapot következménye. Halászcéheink sorát a folyószabályozások bomlasztották szét. A nagyipari halászat csak egy bizonyos átmeneti idő után lépett előtérbe, amikor a kétkezi halászat már nem tudta az igényeket kielégíteni. Ma a gyors szállítási lehetőségek és a konzervipar fejlettsége következtében ez is jelentéktelenné válik. A változó élettel együttjár a halászó eszközök alakulása is. Ezek a legfejlettebbek akkor voltak, amikor a halászok nagyobb mértékben részesedtek a 279