Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN leségének írja a következőket: „Köszönöm a halászatot. Kérlek azomban, hogy a pisztrángpatakokból egyet nekem is hagyj meg, melyet majd közösen halásztatunk le. Horgászzsinórt hozhatunk magunkkal, s így azokat (a piszt­rángokat) meleg tejbe dobhatjuk, s meg is ehetjük." 35 1577. január 16-án Batthyány László, Zala megye főispánja, írja Batthyány Kristófnak: „A továb­biakban azt kérdi Kegyelmed levelében, van e szákmesterem, s ha van, felkül­deném-e. Higgye el Kegyelmed, ha lenne ilyen mesterem, akkor sose tarta­nám Kegyelmed elől vissza, Isten azonban látja, hogy nincs ilyenem. Hőn szeretett néhai atyánk a Murára épített ilyesmit, s erre mindig székely meste­reket kért az uraktól, akik adtak is. Nem tudok arról írni, hogy most vannak­e ilyen mesterek mert atyámuram halála előtt néhány évvel hagyta a szakot tönkre menni, s én nem építtettem újat. 36 Egy 1631 január 10-i számadásban a következőket olvashatjuk: „Petheo Pál madárfogótól két Rábára való hálót szereztem." 37 Michael Huebman pinkafői kötélgyártó mester munkáinak „kivonatában" 1655. október 14-én a következőket olvashatjuk: „30 kataszter hosszú vonóhálót adott. Kataszte­renként 1 Forint 60 dinár, összesen 48 Forint. Ugyanezen hálóhoz adott két hálót, 30 fontot nyomtak." 38 Egy 1655-ből származó pénzszámadásban ol­vashatunk két hálóhoz használt kötélről. 27 fontot nyomtak, egy font 12 krajcárba került. Továbbá hálókról is. Ugyanezen számadásban olvasható még: ,A tiszttartó Úr parancsára a halászmesternek kétszer vettem horgot, darabját 2 Forintért." 39 A vonókötél hosszáról egy 1650-ből származó rohon­ci vámszámadásban olvashatunk: „28 kataszter hosszú kötél a vonáshoz, ka­taszterenként 5 dinár. Facit: 1 Forint 50 dinár." 40 1642-ben egy vonóháló, melyet a fölöstömi kötélgyártóknál vettek a németújvári várba, 4 Forint 50 dinár. 41 Egy dátummal el nem látott számadásban, amely valószínűleg 1625 előttről származhatott, összefoglalást kapunk vonóhálókról. 1. „amit fölöstömben csinálnak. 2. Amit Csákányban csináltak. 3 Amit Tótországban csináltak. Mindhárom új. 2 kicsiny merítőszákó." 42 A rakicsáni urbáriumban említésre kerül Moracz falu, ahol is szerepel a „Varsakötő Erdő" név. 43 Gerdakowich Mátyás tiszttartó 1642. július 24-én a következőket írja: „a berkifalui ruszinok maguk csinálják a halóikat, s tilalom ellenére halásznak. Mihály írnok elvette hálóikat, s Kegyelmed elé hozta őket." 44 1649. január 29-én egy vasszámadásban olvashatjuk, hogy István halász két haltartó fol­tozására 1 darab laposvasat kapott. 45 Ez az adat ismételten előfordul, a va­sat halászladikok bevonására is használták. Idáig a halászeszközök leírása. Vonóhálók azok, melyek, kötél nélkül 6, 12, 24 és 30 kataszter, tehát 11 1/2 és 58 méter hosszúak, a vonókötelek 28 ka­tasztert is elérhetnek. Ezeket legtöbbször pinkafői és fürstenfeldi kötélké­szítő mesterek készítették. Az, hogy a „Csákányban" és a „Szlovákföldön készített" kifejezés a fajták közötti eltérést jelent, nem derül ki az adatok­264

Next

/
Oldalképek
Tartalom