Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN 1631 januárjában a dobrai vár pénzkiadásaiban találunk hálóvásárlást is. (F. 50). Ez azt is jelenti, hogy nem minden víznél volt alkalmas háló is. 1635-ben találkozunk a Rakicsányi Uradalomban „Moraczon" a „varse Erdő" kifejezéssel és 1642-ben márciusba: „12 Marty Attam hallaszoknak hab karikákra z.3/4. " Hogy ezeket a varsákat a tavakban rakták-e ki, vagy a halas folyóvizekben, nem tudtuk megállapítani. 1636-tól kezdve több ízben van szó hálójavításról, fonalakról, kötélgyártókról. (F. 51) Az elszámolások szerint a legtöbb hálót Steiermarkban csinálták. A számadásokban számtalan adatot találunk a halászás járulékos eszközeivel kapcsolatban. Leggyakoribb a bárkához szükséges vas említése. A szeget nagyon számontartották. Haltartó bárkákkal korábban nem találkoztunk: 1644-ben olvassuk először, hogy vasat adnak a haltartóhoz. Ez később is ismétlődik. A tavak tervszerű kiépítése során különböző, a munkához szükséges mesterségekkel találkozunk és arra is választ kapunk, milyen építőanyagokra volt szükség. Ezek az adatok szinte kivétel nélkül a számadásokban találhatók. A legrégibb tókezelésre vonatkozó adatunk 1604 áprilisában kelt. (F. 52, F. 53) A halastavak állapota, azok javítása a kezeléssel járó napi gondok a következő évtizedekben állandó levelezés tárgyát képezték. A dobrai tiszttartó, Scholtz Christof 1642. március 23-án közli, hogy a régi halastó már nem sok hasznot hoz és valamit változtatni kellene, két nappal később egy másik régi tóról ír, melynek a töltése rossz, a vizet le kell ereszteni. Jobbágy Jeremiás 1643-ban az olvadásról számol be. A tavaszi árvíz az Alpokból hóolvadás nyomán szinte minden évben komoly kárt okozott. így 1644-ben is, amikor a májusi árról ad Jobbágy J. hírt. (F. 55) A halastó állandó ápolást kívánt. A károk mindig tavasszal voltak a legnagyobbak. 1648. március 5-én írja a dobrai tiszttartó, Scholtz, hogy az egyik halastóból le kellett ereszteni a vizet, a halakat másikba tette át, mert a csap folyt, ha megjavítják, meghalasítja. 1648 márciusában az őrségiekkel védőgátat akartak épített robotba. (F. 56) Lehalászás előtt a vizet úgy eresztették le, hogy a halak egy mélyebb helyre menküljenek, és így könnyebb őket kifogni. 1648. III. 17-én arról ír Jobbágy, hogy elmúlik a böjt, jön a meleg, nem kellene a vizet lebocsátani. Másnap már a csapokról panaszkodik. (F. 57) Az április 23-ai jelentés szerint nagy árviz jött »Nagy árvizek jöttek. Elvitte a szénát utat. Fröstömi mészáros az halak arat megh vasárnap megh küldte a Radafalvai biróval. " Jobbágy Jeremiás jelentései az 1649-es évből éreztetik a tavakkal kapcsolatos állandó gondot. Április 28-án arról ír, hogy a tóások ott vannak, de a csapok javításához a vizet le kell ereszteni. A munkáról, és a halastavakról a következő években több levelet váltottak az urasággal. (F. 58) 192