Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)
FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. geográfiai helyzet, a török által beszűkített mozgási terület hatott abban, hogy a Batthyány-uradalmak áruját itt tudták értékesíteni. A kereskedelmi és a személyes kapcsolatok - ebben az esetben lehet mondani, hogy a történelmi sorsközösség - egy kultúrtájat hozott létre, melyen belül azonban a 17. században bizonyos fejlődésbeli különbségek mutatkoztak. A szomszédos iparvidékek hatására Grácban és a táj többi városában erős polgári fejlődés mutatkozik, a városok iparos lakossága hirtelen megnövekedett, az ettől keletre fekvő, a török ellen védekezni kényszerülő táj viszont teljesen elvesztette polgári rétegét; mezőgazdasági árutermelésre kényszerült, de polgári réteg nélkül. A kis létszámú nemesi réteg tagjai a Batthyány birtokok alkalmazottai lettek. A gráci medence lakóinak szüksége volt a szomszédos magyar területek produktumára, fordítva viszont ez látta el ezt ipari termékkel. Az itteni kézművesség a jobbágyság igényeit elégítette ki Fürstenfeld is a keleti szomszédság révén vált virágzó polgárvárossá. A stájer polgári fejlődés nagymértékű kereslettel járt, és a Batthyány-birtokok gazdálkodását átalakítva tudták a kínálatukkal ezt a kereslet kielégíteni. Ez nem vonatkozott az élőállat átvételére, de nagymértékben vonatkozott a mezőgazdasági termékekre. A stájer kapcsolatokhoz az ellenreformáció során kiüldözött polgárok is hozzájárultak. „Az 1599-1600 évek folyamán több mint 2500 evangélikus vándorolt ki Stájerországból és többségük a szomszédos magyar területre települt át." (A Hugo Hantsch által közölt adatból nem világlik ki, hogy ennyi személy vagy ennyi család) 5 . Ez a bevándorlás nem jelentett kultúrabeli változást, mert egyrészt igaz, hogy a Lapines magyarországi oldalára jöttek át, de temetőjük több esetben a steiermarki oldalon volt. (Pinkafő és Alhó között mindmáig csak egy katolikus vallású temető van.) A már korábban itt élők anyanyelve a szomszédokkal azonos dialektus volt, és hagyományos kultúrájuk sem különbözött egymástól, nem került sor kultúrkonfliktusra. Hagyományos kultúrájukban ez nem jelentett változást; azonos klíma, azonos talajviszonyok, a termesztett növényi táplálék és az állatfajták terén nem volt semmiféle eltérés, úgy is mondhatnánk, hogy egy kultúrtáj volt. Kultúrabéli különbség csak innen távolabb, az Alpok keleti peremén állapítható meg és a Mura felső folyásán, valamint a Mürz folyó mellékén, a vasércbányász- és vasfeldolgozó településeknél, amelyek viszont a kelet stájerországi és zalai dombvidék mezőgazdasági produktumát igényelték. 6 A táji azonosságok és a geográfiai helyzet, a török által megszabott mozgási terület következtében a Batthyány-uradalmak árujának értékesítése, kereskedelmi és személyes kapcsolatok, valamint a történelem által megszabott sorsközösség következtében ennek a területnek a mindennapokon belüli kapcsolata ez a táj volt. 177