Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. pott. Illmicben a plébános minden rakományból kapott egyet. Feltűnő, hogy az 1680. évi vizitáció kihangsúlyozta: „de egy jó halat". A plébános Pomogyon annak a halnak a felét kapta, melyet „Ost-Fischnek" neveztek, a másik felét a bíró kapta. Ez minden fogás után járt. Ez a hal azokból a rakományokból lett kivéve, „amelyeket minden szerdán indítottak Bécsbe, hogy a hal pénteken az asztalra kerülhessen."

98 Az 1696-ban lefolytatott visitatio számunkra nagy meglepetéssel szolgál, mert ekkor az „Ost-Fisch" mellett megemlítik a „Segen-Fisch"-t. Különbséget tettek tehát a vejszéből fogott és a hálóval kihúzott hal között. A hálót nem használhatták rendszeresen, ill. csak olyan években, amikor a tó vízállása a szokottnál magasabb volt, és ezt is csak a pomogyi part egy kis szakaszán, ahol a tó medre ennek használatát lehetővé tette. Az általános fogóeszköz az a vejszefajta volt, amelyiket Herman Ottó „fertői vejszé"-nek nevez," azaz egy olyan konstrukció, amelyik innen keletre ismeretlen volt. Ezeknek a falvaknak lakói a vizitáció adatai szerint tiszta német anyanyelvűek voltak, akiknek azonban ma is olyan sajátos dialektusuk van, hogy az ausztriai Gereiter, Kreiter megnevezést — amely az egész fogószerkezetre vonatkozott - az, aki ezt a tájnyelvet nem ismerte, könnyen „kürtő"-nek, „kertő"-nek érthette. A vejsze ezen a tájon ma már ismeretlen, a halászat itt sem jelent már megélhetési lehetőséget. Természetes, hogy a megjelölés is eltűnt. Adataim szerint, mint említettem, a Gereider nem a folyóba, hanem annak holtágaiba lett leverve. A Kreyter-verés kifejezés általános és azzal függ össze, hogy mintegy egy-másfél méteres távolságba karókat vertek a mederbe, és ezekre kötötték a Kreyter falát. (12. kép: A fertői hal szállítási útja Bécs felé) Rekesz (Fach) Az osztrák Duna mellékfolyóin állandóan találkozunk a „Fach"-пак nevezett halfogó szerkezettel. A német szó a magyar 'rekesz' megfelelője. Egy olyan halfogó építmény, amely a vizet teljesen, vagy csak részben lezárja, és amelybe a hal beúszik, de nem tud kijönni belőle. Ezeket a „Facher"eket, rekeszeket kizárólag folyóvizeken találjuk. Néhány esetben tavakról is említik, de az arra vonatkozik, hogy annak lefolyásában egy rekesz áll. így pl. a Fuchslseen, ahonnan a 15. sz. előtti időre visszavezetve említi Freudlsperger, és hivatkozik arra, hogy néhol máig látható. Ez egy olyan fogószerkezet volt, amelyet fenyőágakkal fontak be, és nyílásába egy varsát állítottak. A „Fächer"-ben a hal egy csapdába ment be. A Facher-ek száma igen nagy volt. Ezek készítésére a halászközösségen belül egy külön megnevezésű csoport, a „Steckwaider" alakult ki, amelyik jogilag is egy 155