Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN önálló mesterségbeli egységet jelentett. A Steckwaider mint mesterségbeli ág a 14. században alakult ki. „Ezek hivatásos karóverők voltak. Ahol karóikat a mederbe beverték, az ő „Gestetteri'-jük, az ő helyük volt. Ezek nem mehettek a vízre szabadon halászni, és csak a kijelölt szakaszukon építhették rekeszüket."

100 A Steckwaidert a kishalászok közösségébe sorolhatnánk be. 1499 előtt már írásba foglalták, és megszabták, hogy a Steckwaider csak egyes rekeszt verhet, a Fertfischer (egy szakasz kishalász) két rekesz nyílást verhet.

101 Ez már majdnem egy évszázaddal korábban is így volt. A Fertfischernek joga volt a Traunon keresztül egy „Schosswerket" verni, a Steckwaider csak egy Fach-ot, rekeszt. Második meg volt tiltva. A Fertfischer ennek dupláját verhette.

102 Ugyancsak 1418-ból származik a lilienfeldi cisztercita apátság előírása, amelyben megszabták a rekesz építésének módját. „Ez átnyúlhat az egyik parttól a másikig, alacsony vízállásnál üres nyílásokat {Hohlzellen) kell hagyni, és a halak számára egy öl széles kerítést (lészát) kell csinálni. Ha kevés a víz, a molnár lezárhatja a halak medrét, de éjszakára ezt ismét ki kell nyitni."

103 Úgy látszik, 1418-ban alakult ki a halászok számára az a törvény, amely kisebb-nagyobb módosításokkal a 19. századig érvénybe maradt. A Traun rekeszeire vonatkozóan előírták, hogy minden egyes „Fért" (egy szagéna-jogú folyóvízszakasz, egy Waid negyed része; Fért = viertel = negyed) verhet a Traunin egy Scho_werket úgy, mint ahogy ez régtől fogva meg volt, de ez nem akadályozhatja a hajózást. A Steckwaider nem verhetett Schoßwerket, csak rekesze lehetett. (A „Scho_werk" a cégéhez hasonló vízi építmény , de nem volt állandó.) A 'Zufischer-nek, a kishalásznak nem lehetett cégéje.

104 Az 1418-ban előírt szabályokat nem tartották be. Idővel egyre több rekeszt vertek, és 1543-ban emiatt már feljelentették a lambach-i kolostor apátját: „mert az ő halászai a Traunon a rekeszverést úgy eltúlozták, hogy a feltorlódó víz a legjobb kaszálókat is elöntötte".

105 Az Abersee, azaz a St. Wolfgangsee 1558-ban megszabott előírása egy rekeszt említ, amelyik bizonyos mértékig azonosnak látszik az eferdingi 'zöld kreiter'-rel. „Amikor a Hälgang van, a szagénások zöld ágakból verjenek rekeszt, de úgy, hogy amikor az ivás elmúlt, ezt a bozótrekeszt tizennégy napon belül el kell rámolniok.

106 A Traun folyón szállították a salzkammerguti sóbányák termékeit. A hajósok és a halászok között állandó viszálykodás volt, mert az egyik a másiknak útjában állt. A halászat egyházi és világi birtokosok érdeke volt, a sószállítás az államé. Megszabták, hogy a rekeszek nem zárhatják le az egész vízszélességet, de a hajósok a rekeszesek érdekeit nem tartották számukra kötelezőnek. így került 1585-ben a viszálykodás peres útra: „mert a só-szállító hajók nem egymás után, hanem egymás mellett járnak. A per 156