Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Bajzik Zsolt: A Kádár-korszak (1957–1989)

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG Új KISZ tagok ünnepélyes fogadalomtétele, 1972 (Savaria Múzeum Történeti Osztály) kolás korában, mert a továbbtanuláshoz, érvényesüléshez előnyt jelentett, ha az egyetlen tömegszervezet tagjaként tartották számon. A felsőoktatási intézményekben a KISZ ellenőrzése az állami ideológiát, a marxizmus-leninizmust oktató tanárok feladata volt. Az egyetemi, főiskolai KISZ-szervezetek élére gondosan kiválasztott elsősorban munkás-vagy parasztszármazású -vezetők kerültek, akik többnyire maguk is hallgatók voltak.

8 A nyugat-dunántúli megyékben 1957 tavaszán megindult a nőmozgalom szervezése is. Vas megyében ennek eredményeként 90-95 nőtanács alakult, míg a szakszervezeteknél és földművesszövetkezeteken belül 1957 végére 92 nőbizottságot hoztak létre.

9 A forradalom után átmenetileg enyhült az iskolák ellenőrzése, az orosz nyelv helyett más kötelező idegen nyelvet is lehetett választani, és nem akadályozták meg a fakultatív hitoktatást. Az engedményeket azonban a Kádár-rezsim megszilárdulását követően, 1957 folyamán visszavonták. A pacifikációs időszak mozgásterét az 1958-ban elfogadott „Művelődéspolitikai elvek" határozták meg, amelyben rögzítették, hogy az oktatás és a kultúra elsőrendű feladata a marxista-leninista eszmék terjesztése, amelyet különösen a korszak történelemkönyveiben érhetünk tetten.

10 69