Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Bajzik Zsolt: A Kádár-korszak (1957–1989)

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG Új KISZ tagok ünnepélyes fogadalomtétele, 1972 (Savaria Múzeum Történeti Osztály) kolás korában, mert a továbbtanuláshoz, érvé­nyesüléshez előnyt jelentett, ha az egyetlen tö­megszervezet tagjaként tartották számon. A fel­sőoktatási intézményekben a KISZ ellenőrzése az állami ideológiát, a marxizmus-leninizmust okta­tó tanárok feladata volt. Az egyetemi, főiskolai KISZ-szervezetek élére gondosan kiválasztott ­elsősorban munkás-vagy parasztszármazású -ve­zetők kerültek, akik többnyire maguk is hallga­tók voltak. 8 A nyugat-dunántúli megyékben 1957 tavaszán megindult a nőmozgalom szervezése is. Vas me­gyében ennek eredményeként 90-95 nőtanács alakult, míg a szakszervezeteknél és földműves­szövetkezeteken belül 1957 végére 92 nőbizott­ságot hoztak létre. 9 A forradalom után átmenetileg enyhült az iskolák ellenőrzése, az orosz nyelv helyett más kötelező idegen nyelvet is lehetett választani, és nem aka­dályozták meg a fakultatív hitoktatást. Az enged­ményeket azonban a Kádár-rezsim megszilárdulá­sát követően, 1957 folyamán visszavonták. A paci­fikációs időszak mozgásterét az 1958-ban elfoga­dott „Művelődéspolitikai elvek" határozták meg, amelyben rögzítették, hogy az oktatás és a kultú­ra elsőrendű feladata a marxista-leninista eszmék terjesztése, amelyet különösen a korszak történe­lemkönyveiben érhetünk tetten. 10 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom