Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Bajzik Zsolt: A Kádár-korszak (1957–1989)

Karhatalmisták díszmenete, 1969 (Savaria Múzeum Történeti Osztály) Vas megyében is különösen az értelmiség körében kívánták tisztázni a forradalom és ellenforradalom, nemzeti forradalom és nemzeti felkelés fogalmakat. Ugyanis az értelmiség jelentős része ekkor még tagadta, hogy 1956-ban ellenforradalom játszódott volna le.

2 Az 1957-ben alapított munkásőrség címere (Bajzik fotó) Az MSZMP decemberi értekezletét követően felgyorsult a rendcsinálás, feloszlatták a különböző forradalmi bizottságokat, bevezették a statáriumot és a rögtönítélő bíráskodást, megkezdték a gyári munkások lefegyverzését. Közben egyremásra tartóztatták le a forradalom résztvevőit és az ellenállás résztvevőit, bevezették a gyorsított bűnvádi eljárást. A népbíróságok gyakorlatában a forradalomban való részvétel hűtlenségnek, lázadásnak, illetve a népi demokrácia elleni összeesküvésnek minősült, amelyért súlyos büntetéseket róttak ki. A kommunista párt régi ifjúsági szervezete, a DISZ nem szerveződött újjá. A 14 éven felüli fiatalok új, kommunista tömegszervezete a KISZ, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség lett, amely 1957. március 21-én alakult meg. Az Úttörőszövetség, illetve az úttörő- és kisdobos mozgalom megmaradt és változatlan célokkal működött tovább. A Hazafias Népfront 1957. október 21-22-én alakult újjá, és feladatát a párt céljainak közvetítésében jelölték meg a pártonkívüliek között.

3 Vas megyében 1958 elején indult meg a népfrontbizottságok újjáalakulása, s hamarosan újjáalakult 1 megyei, 6 járási és 163 községi bizottság, melyekben a megye értelmiségének jelentős rész is aktivizálódott.

4 Zala megyében a Zalaszentgróti Állami Gazdaságban elsőként, 1957 márciusában alakult meg a KISZ. Ezt követően a középiskolákban, gyárakban és üzemekben sorra hozták létre a KISZ alapszervezeteket. Annak ellenére, hogy a zalalövői termelőszövetkezetben - a téeszek közül elsőként - már 1957. november közepén alakítottak egy szervezetet, nehezen vert gyökeret.

5 Vas megyében a KISZ zászlóbontásáig 120 EPOSZ és két MAFISZ szervezet működött. A megyében 1957. február 15-én volt az első kommunista aktívaülés, majd március 8-án megalakult a KISZ megyei szervező bizottsága. Ennek eredményeként 1957 szeptemberében 145 KISZ alapszervezet működött 2654 taggal.

6 A megye fiataljai részt vettek a Hanság lecsapolásában, termővé tételében és az ország más különböző helyein működő építőtáborok munkájában. Vas megyében is létesítettek építőtáborokat Szentgotthárdon, Bajánsenyén és Csákánydoroszlón.

7 Az egyetlen ifjúsági tömegszervezet, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) gondosan leképezte a pártbürokráciát. Legfontosabb funkciója az ellenőrzés, a felügyelet volt. Ugyanakkor ki kellett elégítenie a fiatalok munkán, tanuláson túli igényeit, amire éppen egyoldalúsága, szigorúan ellenőrzött volta tette alkalmatlanná. A KISZ csak kevesek számára jelentett eszmei, világnézeti támaszt. A többség azért lett KISZ-es már középis68