Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Szorger, Dieter: Ez a határ más mint a többi – Burgenland és a vasfüggöny 1955–1957 között

köztársaság számára a menekültügyi kérdés megoldása a szociális és társadalmi problémák mellett elsősorban gazdasági problémát jelentett, melynek megoldásában Ausztria úgy érezte, a világban magára maradt. A menekültügy változó arculata mögött pedig 1957 januárjában ismét bevezették a határzónát. Ez a csempészés kézbentartását, a forinttal való illegális devizakereskedelem megakadályozásáttűzte ki célul. ígya határtérséget ismét jobban ellenőrizték - ez alkalommal az osztrák hatóságok.

36 Epilógus 1957. március 2-án a magyar kormány ismételten elrendelte az ország műszaki eszközökkel történő lezárását. 1957 áprilisa és júniusa között újra előkerültek a szögesdrótok és aknamezőket telepítettek.

37 A magyar kormány 1958 szeptemberében értesítette a szövetségi kancellária hivatalt a Fertő-tó nádasában és a nyíltvízen elhelyezett aknákról.

38 Ezzel a legutolsó menekülési utat is lezárták Kelet és Nyugat között. 1957 második felében 67 magyar kísérelte meg az átszökést, 1958ban 88. Ezzel egyidejűleg megindult a visszavándorlás. 1957-ben hivatalosan 4295-en, 1958-ban még 117-en vándoroltak vissza hazájukba.

39 Ideát és odaát megtanultak az emberek a vasfüggönnyel együtt élni.

40 A következő évek bizalomnövelő intézkedései egyfajta „finom" közeledéshez vezettek Ausztria és Magyarország között, először a gazdaság, majd a sport és a kultúra területén. Ebből a 70-es években valami olyasmi fejlődött ki, mint a békés egymás mellett élés példás esete. Ez az új minőségű együttműködés először a határ menti térségben volt érezhető. A határ korábban és ma is a politikai időjárás barométere.

41 Súlyos harcok a miklóshalmi (Nickelsdorf)/hegyeshalmi határátkelőnél (Munkásmozgalmi Történeti Egyesület)