Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Ilon Gábor Ugyanilyen fájdalmas, de el kellett tekintenem az örményországi Szevan-tó melletti kocsitemetkezések 143 , a németországi Moorweg mocsarából származó 4000 éves fa kocsialkatrészek 144 avagy a fiatalabb (bronz kori) kocsit ábrázoló svédországi (Rished) sziklarajz 145 és a trundholmi (Dánia) napkorongot szállító (kora vaskori) kocsi 146 , de a németországi hohmichelei Hallstatt-kori 147 és a hochdorfi kelta 148 fejedelmi sír pompás négykerekű kocsijainak, a díszes római utazókocsik 149 és még számtalan remek emlék felemlítésétől. Néhány alapvető, a kocsi szerkezetével, a vontató állat igázásával kapcsolatos technikatörténeti jellegű tényre szeretném még felhívni a figyelmet. Ezekkel a kérdésekkel ugyanis nem foglalkoztam, ugyanakkor a kocsi históriája szempontjából fontosak. A kocsik kerekei először tömörek (egy darabból faragott vagy 3 db deszkából összeillesztett), majd küllősek. 150 Továbbá, a nehéz kocsik a későbbiekben is tömör kerekűek. A kocsitengely(ek) a kerekekkel együtt és a kerekek külön is (pl. Csóka /Сока, Szerbia 151 , Budakalász 152 ) foroghattak. A kocsit egy (pl. rézkor: Budakalász, Szigetszentmárton, bronzkor: pocsaji modell) és két (talán pl. rézkor: Radosina/Szlovákia, bronzkor: alsóvadászi és wietenbergi modell) ponton rögzített rúddal lehetett vontatni. A kétkerekű kocsi fordulása nem okoz igazán gondot, ugyanakkor a négykerekűé hosszú ideig problémás volt, hiszen mivel tengelye nem fordult, a kocsiszekrényt hátul meg kellett emelni. A tengely fordíthatósága a szkíta korban (középső vaskor) oldódott meg, legalábbis jelenlegi ismereteink szerint ekkor jelentek meg a Kárpát-medencében a rudazattal fordítható első kerekes járművek. Ezzel a kocsi teherhordó képességét is növelni lehetett. Fontos újítás volt - ami szintén a rakomány növelését tette lehetővé - a szügyhám feltalálása, amit Ázsiából a hunok, avarok, avagy a magyarok hoztak Európába. Korábban (az ókori magaskultúrákban és az őskori Európában) kizárólag a nyak- és a vállhámot 153 használták, ami csak kisebb súly szállítását engedte meg. Ha már a kocsi kapcsán a hitvilággal kapcsolatos kitérőt megtettem, érdemes és röviden foglalkoznom kell a Metro áruháznál előkerült négy, kora rézkori körároklétesítménnyel. Ezek a körároklétesítmények Alsó-Bajorországban, Dél-Morvaországban (15 db), Alsó-Ausztriában (70 db) és Délnyugat-Szlovákiában (17 db) a lengyeli kultúra I., azaz középső neolitikus periódusára 154 keltezhetők. Eredetüket a kutatás a Közép-Duna-medence régiójára helyezi, ahonnan a legtöbb példány ismert, nem kizárva a déli eredetet. A lengyeli kultúra II. fázisában, azaz a késő újkőkori időszakban létezett a közeli séi Malomoldalon, az Arany-patak teraszán egy kettős körárokkal védett falutelepülés 155 . Ennek valamilyen - ma még közelebbről ismeretlen - kiemelt szerepe lehetett a térség korabeli kultusz életében, amelyre a több mint száz idol és ezek töredékei, antropomorf edény 156 és kőoltára utalnak. A Szombathely 143 Piggott, S. Az európai civilizáció kezdetei. Budapest, 1987. 145., 71. kép, Harding, D. W. Az őskori Európa. Budapest, 1986. 9. kép 144 Hayen, H. Ein Vierradwagen des dritten Jahrtausend v. Chr. - Rekonstruktion und Nachbau. Experimentelle Archäologie in Deutschland. ArchMitt aus Nordwestdeutschland. Beift 4. (1990) 172-191. 145 Broby-Johansen 1979. 71. kép 146 Harding 1986. 12. kép 147 Harding 1986. 190-192. kép 148 Kant, H. „Miről tanúskodik az évszázad sírlelete"? Profil 11. (1986) június 16-21. 149 A kérdés minden fontosabb hazai irodalmát közlöm a zanati elkerülő út építését megelőző ásatáson feltárt tómai kori út és keréknyomok kapcsán. Megjelent a Savaria Pars Archaeologica 25/3. kötetében, amelyet Szentléleky Tihamér 80. évfordulójára adott ki a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága. 150 A küllős kerék valószínűleg kassu eredetű. Piggott 1987. 105. 151 Fettich 1969. 53, 65, V. t. 2. 152Fettich 1969.66. 153 Magyar Néprajzi Lexikon II. Budapest, 1979. 452. (hám szócikk) 154 Kuzma 1997. 49., Schappelwein-Trnka 1995. 63-168. 155 Károlyi 1992. 48-51. és 44. tábla, Kalicz 1998. 56-62. és Abb. 21. 156 Kalicz 1998. Abb. 37-38. A téglatest alakú kőoltár publikálatlan, de a Savaria Múzeum állandó kiállításának séi termében látható. 34
